Bevándorlás: Andor nyugtatgatta a briteket

„Az orvosokat is megilleti annak a joga, hogy az Európai Unión belül oda menjenek dolgozni, ahová akarnak. Ha egy ország vagy egy önkormányzat úgy érzi, hogy veszélybe kerül az egészségügyi ellátórendszere, önmagának kell megtalálnia a megfelelő stratégiákat, például a jobb bérezéssel\" – jelentette ki az Európai Bizottság foglalkoztatási kérdésekben illetékes magyar tagja.

Mint ismeretes, Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter nemrég bejelentette, hogy megduplázná a romániai állami kórházakban dolgozó orvosok bérét, ugyanakkor megtiltaná, hogy pácienseiket magánrendelőikbe irányítsák. A szaktárca új, 2014-től bevezetendő törvényt készít elő, amellyel ki akarja iktatni az orvosokat a közalkalmazottak közül, hogy kivonja őket az egységes bértábla hatálya alól. Az állami kórházakban a teljes normával alkalmazott orvosok alapbére megközelítené a 700 eurót, és lehetővé tennék, hogy az állami kórházakban magánrészlegeket is kialakítsanak fizetős betegeik számára. Nicolăescu becslése szerint így az állami kórházakban dolgozó orvosok fizetése elérheti az ezer eurót.

Andor László egyébként a kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamaránál tartott előadáson kijelentette, több beszélgetést is folytatott a brit hatóságokkal a román és a bolgár munkaerő bevándorlását elutasító brit kampány kapcsán. Úgy vélekedett, Nagy Britanniában eltúlzott adatok jelentek meg arról, hogy a munkaerőpiac romániai és bulgáriai munkavállalók számára történő 2014-es megnyitásának milyen hatásai lehetnek. Andor László reményét fejezte ki, hogy a szigetország végül nem gördít akadályokat a kelet-európai munkavállalók szabad mozgása elé.

Különben a BBC megbízásából elvégzett átfogó felmérés szerint a román és a bolgár lakosság csekély hányada tett tényleges előkészületeket arra, hogy a korlátozások ez év végi lejárta után Nagy-Britanniában vállaljon munkát. A közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a bolgár és a román felnőttek hozzávetőleg egyharmada foglalkozik a kivándorlás gondolatával. Arra a kérdésre, hogy az elmúlt öt évben fontolóra vették-e a letelepedést és a munkavállalást más EU-tagállamokban, a románok 33 százaléka, a bolgárok 37 százaléka válaszolt igennel, 67, illetve 63 százalékuk ugyanakkor azt mondta, hogy a vizsgált időszakban nem merült fel bennük a külföldi munkavállalás gondolata. Arra a leszűkített, konkretizált kérdésre, hogy hozzákezdtek-e tevőlegesen esetleges nagy-britanniai munkavállalásuk előkészítéséhez, sokkal kevesebben válaszoltak igennel mindkét országban.

A felmérés kimutatta, hogy a bolgárok 2,8 százaléka, a románoknak pedig mindössze a 0,3 százaléka kezdett hozzá szervezetten, munkaközvetítő ügynökség bevonásával a nagy-britanniai munkalehetőségek felderítéséhez.