Betiltaná a kéregetést a romániai cigányok parlamenti képviselője

„Testvérháborút” robbantott ki a hazai roma közösségben a kéregetés teljes mértékű betiltását célzó kezdeményezés. A javaslattal nemrég rukkolt elő Nicolae Păun bukaresti honatya, aki a cigányságot képviseli a magyartól eltérő kisebbségeket felsorakoztató 18 fős parlamenti frakcióban. A nevével ellentétben nem politikai alakulatként, hanem civil szervezetként működő Pro-Európa Roma Párt vezetőjének törvénytervezete drákói szigorral csapna le a nyilvános helyen kéregetőkre. Koldulásért akár 500 lejes bírságot is kiszabhatnának a hatóságok, három büntetés kifizetésének elmulasztása esetén pedig közmunkára köteleznék az érintettet.

Nicolae Păun megvonná a kéregetésen tetten ért testi fogyatékosoktól a szociális segélyt, továbbá öttől 15 évig terjedő szabadságvesztést javasol azok ellen, akik kiskorúakat vagy fogyatékosokat kényszerítenek koldulásra; ezektől a személyektől egyúttal a szülői felelősséget is megvonnák, ha gyermeküket tették ki az utcára koldulni.

„Gátat kell szabni ennek a szégyenteljes, Romániában és más uniós tagállamokban akut problémának számító jelenségnek, amely nem válik a saját fajtám becsületére. Nem hiszem, hogy a roma közösség azt akarja, a többségi társadalom továbbra is a koldulással, a fekete és fehér mágiával vagy a jóslással hozza összefüggésbe” – jelentette ki a parlamenti képviselő. Păun egyébként korábban jelentős feltűnést keltett becslésével, miszerint a romák lélekszáma Romániában jóval meghaladja a hivatalos statisztikákban megjelenő félmilliót, és valójában kétmillióra rúg.

„Parlamenti képviselőtársaim 25 százaléka ugyancsak cigány származású, legkevesebb harmadik generációs roma. Ha nem szégyellenék bevallani, önálló frakciót alakíthatnánk” – nyilatkozta a roma honatya. A fenti kezdeményezése azonban heves elutasítást váltott ki fajtái körében: a romániai roma közösségek érdekeit képviselő országos szövetség a jogszabálytervezet visszavonására szólította Păunt, aki szerintük felháborító módon a roma etnikummal társítja a koldulást. A szervezet ugyanakkor a cigány bíróság elé citálná, és kiközösítéssel fenyegeti a képviselőt.

Bukarestben sokan úgy értelmezik, hogy Nicolae Păun ötlete elsősorban gesztus ama uniós országok felé, amelyek nap mint nap szembesülnek az utcán kéregető román állampolgárokkal. Párizsban nemrég éppen a kelet-európai romák miatt tiltották be a koldulást a Champs-Élysées-n. Persze a jelenség felszámolása a hazai hatóságok számára is kemény diót jelent. A kolozsvári önkormányzat például már korábban hadat üzent a kéregetésnek, és „Ne bátorítsd a koldulást! Tudod, hogy egy koldus megkeresi a fizetésed kétszeresét?” feliratú szórólapokkal igyekszik elvenni a kincses város lakosainak kedvét az adakozástól. No meg azzal, hogy a rendőrség által sűrűn rendezett razziák során megbírságolják, majd vonatra ültetik a kolduláson ért személyeket, akiknek többsége más településről érkezik Kolozsvárra. A polgármesteri hivatal néhány héttel ezelőtt az adakozó kedvű lakosság „elrettentésére” nyilvánosságra hozta, hogy az egyik lefülelt koldus néhány óra alatt 500 lejt kalapolt össze a kincses városban, ahol évente megközelíti a kétezret a megbírságolt kéregetők száma. Nagyváradon szintén kampányt folytatnak a koldulás ellen, Nagybányán pedig az önkormányzat helyesnek tartaná, ha a kéregetőknek adakozó polgárokat is megbírságolhatnák.