
Fotó: Veres Nándor
Elfogadta szerdai ülésén a kormány az egészségügyi rendszerben dolgozók bérének 25 százalékos emelésére vonatkozó sürgősségi rendeletet, az intézkedés így október elsejétől hatályba lép – tájékoztatott közleményében a kabinet.
2015. augusztus 26., 16:202015. augusztus 26., 16:20
2015. augusztus 26., 19:582015. augusztus 26., 19:58
Az indoklás szerint a bérkiegészítésre az alkalmazottak motiválása és az orvoselvándorlás megakadályozása érdekében van szükség. A rendelet szerint ugyancsak 25 százalékkal emelik az éjszakai, valamint az ügyeleti pótlékot, a túlórázásért járó pluszjuttatást, illetve minden olyan jövedelmet, amely része az alkalmazottak bruttó havi fizetésének.
Az intézkedés minden alkalmazottra vonatkozik, aki kórházban, egészségügyi központban, járóbeteg-rendelőben, sürgősségi osztályon, az iskolákban és börtönökben működő rendelőben, illetve más, az egészségügyi vagy más minisztérium hatáskörébe tartozó intézményben dolgozik. A béremelés ezzel szemben nem érinti a háziorvosokat, mert ők magánvállalkozásként működtetik rendelőiket, az egészségügyi pénztárral kötött szerződések alapján.
Victor Ponta miniszterelnök korábbi bejelentése szerint az intézkedés csaknem 200 ezer embert érint: 181 ezer alkalmazott tartozik az egészségügyi minisztériumhoz, és további 12 ezer egészségügyi alkalmazott dolgozik az önkormányzatok, illetve azon szervezetek kötelékében – védelem, belügy, hírszerzés –, amelyeknek saját egészségügyi hálózatuk van.
A kormány által kiadott közlemény szerint ugyanakkor a béremelésnek megfelelő arányban 3100-ról 3875 lejre emelkedik az a jövedelemküszöb is, amely alatt a rezidens orvosok a számukra biztosított havi 670 lejes ösztöndíjra pályázhatnak. A sürgősségi rendelet emellett azt is előírja, hogy ezentúl – a kezdő tanárokhoz hasonlóan – a 35 év alatti rezidens orvosok igényelhetik állami (ANL) bérlakás kiutalását.
A kormányülés előtt Victor Ponta úgy fogalmazott: „szeretném világosan elmondani, hogy mindenki megértse: októbertől a jelenlegi fizetések fognak 25 százalékkal emelkedni, nincs szó semmilyen más számításról és meséről”. A kormányfő rámutatott: továbbra is támogatja az egészségügyi rendszerben dolgozók bérkiegészítését, ezzel párhuzamosan pedig más reformokat is végre kell hajtani a rendszerben. Meglátása szerint az elektronikus egészségügyi kártya bevezetése ilyen reform volt.
„Még mindig sok a tennivaló, de Nicolae Bănicioiu egészségügyi miniszter, a biztosítási pénztár vezetője és mások segítségével a béremelés kéz a kézben valósulhat meg az ágazat újraszervezésével” – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette: „szívem szerint ma 100, 200 vagy akár 300 százalékkal is emelnénk a béreket, ha erre lehetőségünk lenne, mert is az lenne a helyes”.
A kormányülés előtt ugyanakkor Ponta felszólította Rovana Plumb munkaügyi minisztert, hogy találjon megoldást a szociális munkások bérének emelésére is, akik szerinte ugyanolyan fontos munkát végeznek, mint az egészségügyi alkalmazottak.
A kormányfő arra is kitért, hogy megoldást kell találni az oktatási rendszerben dolgozók fizetésének emelésére is, hogy „ne legyen különbség az orvosok és a pedagógusok között”, de nem említett konkrét határidőt és százalékokat.
Victor Ponta augusztus 18-án jelentette be, hogy október elsejétől 25 százalékkal emelik az egészségügyi alkalmazottak bérét. Mindezt annak nyomán, hogy a legfelsőbb bíróság a hónap elején úgy döntött: a hálapénz elfogadása törvénytelen, ez pedig hatalmas felháborodást okozott az orvostársadalomban. A szakemberek úgy vélték, hogy még több orvos fog elvándorolni az országból, illetve egyre kevesebb fiatal fogja ezt a pályát választani. Az ügy miatt egy Facebook-csoportot is indítottak, amelyhez több mint 20 ezer orvos csatlakozott, akik általános sztrájkot helyeztek kilátásba.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerdán úgy döntött, hogy kezdeményezi Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztését, illetve megindítja az előre hozott parlamenti választások kiírásához szükséges eljárást – közölte a párt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szándékosan késlelteti és akadályozza a teljes jogkörrel rendelkező kormány megalakítását – állította szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
szóljon hozzá!