Bekeményítenek a pedagógusok

A párbeszéd bojkottálása azt jelenti, hogy a szakszervezeti vezetők nem vesznek részt a szakbizottságok, a kormány és az érdekvédelmi szervezetek képviselőiből álló vegyes bizottságok munkájában, és nem ülnek tárgyalóasztalhoz a kormány képviselőivel. Ezenkívül a szakszervezeti vezetők ismét kilátásba helyezték a záróvizsgák bojkottálását. Az elégedetlenség oka a pedagógusok bérszintje és az oktatásnak szánt költségvetés.

Nemzetközi szervekhez
fordulnak a szakszervezetek
A szakszervezetek azzal magyarázták a kormánnyal való párbeszéd befagyasztását, hogy a kabinet továbbra sem hajlandó a hazai össztermékből (GDP) a tanügyi törvény által előírt 6 százalékot biztosítani az oktatás számára. Emellett kifogásolják, hogy a kabinet egy, a tanügyi törvényt módosító javaslatot bocsátott ki anélkül, hogy előzőleg konzultált volna a szakszervezetekkel. Ezért a rendelet jogi szempontból érvénytelennek számít, hangoztatják az érdekvédelmi szervezetek elöljárói. A vezetők bejelentették: az európai oktatási és jogi biztoshoz fordulnak, és jelzik a kormány által elkövetett kihágásokat. Az érdekvédelmi szervezetek vezetői azzal vádolják a Tăriceanu-kabinetet, hogy csak színleli a szociális partnerekkel való kapcsolattartást, valójában azonban semmibe veszi a szakszervezeteket.  
Mától országszerte 250 ezer pedagógus visel fehér karszalagot. A tiltakozás azonban nem merül ki a japánsztrájkkal: az elégedetlen szakszervezeti vezetők ugyanis egyre gyakrabban fenyegetőznek a záróvizsgák bojkottálásával. Ugyanakkor folytatják az aláírásgyűjtést Mihail Hărdău oktatási miniszter lemondásáért. A Spiru Haret szakszervezeti tömb az egész kormány lemondását követeli, kezdeményezését azonban más érdekvédelmi szervezetek nem támogatják. A felsőoktatásban dolgozókat tömörítő Alma Mater szövetség Hărdău lemondását sem támogatja. Amint arról beszámoltunk, az érdekvédelmi szervezetek 30 százalékos béremelést kérnek, a kormány ajánlata 18 százalék.

Érdemeit sorolja a miniszter
Călin Popescu-Tăriceanu kormányfő a szakszervezetek elégedetlenségére reagálva leszögezte: „minimális felelősségtudatot vár el a pedagógusok képviselőitől”. Szerinte az érdekvédelmi szervezeteknek el kellene ismerniük, hogy a jelenlegi kormány tette a legtöbbet az oktatásügyi rendszer reformjáért. Mihail Hărdău oktatási miniszter alaptalannak tartja a szakszervezetek azon követelését, hogy távozzon tisztségéből. A tárcavezető azzal érvel, hogy az oktatás költségvetése rekord-összeget ért el mandátuma idején. „Mintegy 700 millió eurót fordítottunk infrastrukturális fejlesztésre, és remélhetőleg sok  iskolafelújítási munkálatot is befejezünk” – érvelt Hărdău.