2013. január 21., 20:462013. január 21., 20:46
Geoană szerint a CSAT összehívásának eredetileg kitûzött, február 5-i idõpontja túl kései az algériai fejlemények ismeretében, ráadásul a lehetõ leghamarabb dönteni kell arról is, milyen formában vesz részt Románia az Algériával szomszédos Maliban a kormányellenes lázadók ellen indított nemzetközi hadmûveletekben.
Mircea Duşa miniszter elmondta: tegnap reggel ült össze a Védelmi Tervtanács, ezen vitatták meg, milyen álláspontot terjesztenek a CSAT elé a román részvételrõl. Bukarest Titus Corlăţean javaslata alapján várhatóan kiképzõtiszteket küld a mali kormányerõk támogatására. Az algériai túszdráma és a Maliban francia vezetéssel zajló hadműveletek között az az összefüggés, hogy a Muhtár Belmuhtár vezette terroristák múlt szerdán többek között azért foglalták el az algériai Ain Amenász közelében fekvõ földgázkitermelõ telepet, hogy Párizst a hadműveletek befejezésére kényszerítsék.
Eközben nyilatkozott a sajtónak az algériai telepen dolgozó azon három román egyike, aki túlélte a túszdrámát. Liviu Floria elmondta, a támadás után elbarikádozta magát az egyik irodában, és mindaddig, amíg működött a telefonhálózat, mind a román külügyminisztériumot, mind az algíri román nagykövetséget értesítette a helyzetrõl, majd az egyik késõbb meggyilkolt románnal is sms-t váltott. Elmondta: társa rövid szöveges üzenetben azt közölte vele, hogy túszul ejtették. Még a támadás során, reggel sérült meg, és egy súlyosan megsebesült angol sorstársa mellett tartózkodott. Floriának nyolcadmagával sikerült megszöknie és 35 kilométert gyalogolt a sivatagban, amíg elért az algériai csendõrség egyik ellenõrzõ pontjához. Négy társa útközben feladta, mivel nem bírták a viszontagságokat, de végül – bár a katonák nem voltak hajlandóak értük menni – õk is megmenekültek. A 46 éves férfi azt is elmondta, hogy a terroristák AKM gépkarabélyokkal és kézigránátokkal voltak fölfegyverkezve, és egyértelműen nem a helyiekre, hanem a külföldiekre „vadásztak”.
Az algériai hatóságok szerint a négy napig tartó, szombaton lezárult túszdráma során összesen mintegy nyolcvan civil és fegyveres vesztette életét, miután az algériai kormányerõk összecsaptak az emberrablókkal. Az áldozatok között hét külföldi és tizenegy terrorista van. A mentõakcióban 685 algériai és 107 külföldi dolgozót sikerült kiszabadítani. Az al-Kaidához kötõdõ terroristák szerdán foglalták el a telepet, a Maliban zajló hadmûveletek leállítását és fogságban levõ társaik szabadon bocsátását követelve.
Eközben kiderült: elképzelhetõ, hogy a terroristáknak beépített emberei voltak az algériai földgázkitermelõ telepnek az alkalmazottai között. A Daily Mail címû brit lap értesülései szerint a British Petroleum (BP) Ain Amenász városához közel fekvõ, szaharai telepén túszokat ejtõ terroristák némelyike a túszok elmondása alapján tökéletes angol akcentussal beszélt, és kitûnõen ismerte a telepet. A norvég Aftenposten címû lap szerint az egyik támadó magas volt, kék vagy zöld szemû, angolul beszélt, és a Koránt olvasta. „Fennáll a gyanú, hogy a fegyveresek közül néhányat sofõrként, szakácsként vagy egyenesen biztonsági õrként már korábban elhelyezték a telepen” – nyilatkozták algériai biztonsági források, hozzátéve: ennek nyomán a beépített emberek részletes információkkal rendelkeztek a teleprõl és az ott alkalmazott biztonsági intézkedésekrõl. Az algériai hatóságok szerint a BP-nek alaposabban át kellett volna vizsgálnia alkalmazottait, mielõtt szerzõdtette volna õket. Az algériai biztonsági erõk egyik illetékese szerint az akció kitervelõje, az algériai terrorista, Muhtár Belmuhtár olyan embereket helyezett el a telepen, akik jelentõs tapasztalatokkal rendelkeztek a nyugati célpontokra való beszivárgásban. A BP nem kívánta kommentálni az értesüléseket. Belmuhtár egyébként tegnap újabb terrortámadásokkal fenyegette meg azon országokat, amelyek részt vesznek a Maliban zajló hadmûveletekben.
| Az algériai események nyomán fel kell tennünk a kérdést: hogyan védjük meg állampolgárainkat? – tette fel a kérdést tegnap Traian Băsescu államfõ a Bukarestbe akkreditált nagykövetek elõtt tartott beszédében. Az elnök rámutatott: az elmúlt napokban mindenki láthatta, hogy a terrorizmus az EU déli határaihoz érkezett. „Az algériai események ismét bebizonyították, hogy erõs terrorista csoportok képesek megölni az állampolgárainkat” – hangoztatta az államfõ. Băsescu azt is megjegyezte: a polgárok abban a tudatban hagyták el a hazájukat, hogy az majd megvédi õket. „Nem mehetünk el az események mellett anélkül, hogy föltennénk a kérdést: mi a felelõsségünk az Algériában történtekben?” – szögezte le az államfõ. Victor Ponta miniszterelnök ugyanakkor tegnap leszögezte: nincs mit felrónia a túszügy megoldására összehívott válságstábnak, a kórházban elhunyt román állampolgár megmentéséért pedig semmit sem tehettek. A román kormány az algériai illetékeseket hibáztatta, amiért nem tájékoztatták idõben a sérült román állapotáról. Algéria bukaresti nagykövete ugyanakkor tegnap közölte: nem arról tájékoztatták Bukarestet, hogy az egyik román megsebesült, hanem arról, hogy egy meghalt, három kiszabadult, egyrõl pedig nem tudni semmit, róla akkor közölnek érdemi információkat, amikor õk is többet tudnak majd. Borbély László, a képviselõház külügyi bizottságának elnöke ugyanakkor jelezte: mára a testület elé idézték Titus Corlăţean külügyminisztert, hogy beszámoljon a történtekrõl. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
Látogatottsági adatok