Băsescu semmit sem bán – orosz felháborodás

Mint arról beszámoltunk, Băsescu múlt szerdán szintén egy televíziós interjúban úgy nyilatkozott I. Mihály királyról, hogy hazaárulást követett el, amikor 1947-ben a kommunisták nyomására lemondott a trónról. Most a Vladimir Tismăneanu vezette elnöki bizottság által néhány évvel ezelőtt összeállított, a kommunizmust elítélő jelentésre hivatkozva mondta azt, hogy nem vonja vissza a királlyal kapcsolatos kijelentését. Leszögezte ugyanakkor: fenntartások nélkül elítéli Ion Antonescu marsallt, Románia teljhatalmú urát a második világháborúban a holokauszt miatt, és kifejtette, a román hadseregnek meg kellett volna állnia a Dnyeszternél.

(Múlt héten azon kijelentése is vihart kavart, miszerint Antonescu helyében ő is kiadta volna a parancsot, hogy a román hadsereg lépje át a Prut folyót, hogy elfoglalja az 1918 után Romániához került, de a Szovjetunió által 1940-ben ismét megszállt Moldovát. Még ennél is nagyobb megbotránkozást keltett, hogy közvetve I. Mihályt is felelőssé tette a romániai holokausztért, mondván: ő volt az államfő, így nem csupán Antonescu tehető felelőssé). „Amikor Antonescu átkelt a Pruton, tökéletes lett volna, ha megáll a Dnyeszternél. De az, hogy részesévé vált a zsidók és a cigányok deportálásának, másokat pedig Auschwitzba küldött… Persze, őfelsége nem látta… de elfogadhatatlan, hogy faji alapon öljenek meg embereket” – jelentette ki Băsescu. Az orosz külügy felháborodottan reagált az államfő nyilatkozataira, mondván: annak „szégyentelen” kijelentései, amelyekben a „fasiszta agressziót” próbálta legitimálni, meggyalázza a nácizmus milliónyi áldozatának emlékét, és méltó reakciókat érdemel Európa részéről.

Az államfő más, aktuális kérdésekről is szólt. Az általa javasolt, a parlament létszámának csökkentését és az egykamarás törvényhozást is bevezető alkotmánymódosítás kapcsán megismételte ajánlatát, hogy több mint egy évet feláldoz három év múlva lejáró mandátumából, ha az ellenzék elfogadja a módosításokat. Nem támogatja ugyanakkor azt az ellenzéki ötletet, hogy tegyék kötelezővé a választásokon való részvételt. A következő államfő kapcsán úgy vélte, a polgárok immár nem hozzá hasonlóan aktív, „játékos” elnököt akarnak, hanem egy viszszahúzódóbb kultúrembert.