Băsescu beiktatta hivatalába az új kormányt

Az új kormány tagjai kora este le is tették az esküt. Bár Băsescu a ceremónián régi szövetségesnek nevezte az RMDSZ-t, kedden este még „magyar vonalon\" próbálta támadni az új kormányt. A miniszterek kinevezésének feltételéül azt szabta, hogy a kabinet iktassa be a kormányprogramba azokat a magyar célkitűzéseket, amelyeket külön megállapodásban rögzítettek, majd a parlament előtt vállaljon felelősséget az új programért.

Az államfő kedden azt követően állt ki a nyilvánosság elé, hogy a parlament két háza nagy többséggel, 346 szavazattal 192 ellenében, bizalmat szavazott az új kormánynak. „Be kell iktatni a székely zászlóra és a marosvásárhelyi egyetemre vonatkozó kötelezettségeket is\" – szögezte le az elnök, hozzátéve: ellenkező esetben a kormányprogram nem felelne meg a valóságnak.

Băsescu jelezte: két lehetőség van. Miután az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) már kedden este megtámadta az alkotmánybíróságon a parlamenti szavazás eredményét, meg kell várni az ítéletet, vagy a kormány elfogadja az új programot, és felelősségvállalással a parlament elé terjeszti. Ezt követően hajlandó azonnal aláírni a miniszterek kinevezését.

Ponta–Băsescu-megállapodás

A koalíció szerda délelőtt még azt közölte: nem hajlandó erre, és megvárja, hogy az ügyet szombaton megvitató alkotmánybíróság döntsön a vitában. A koalíció vezetőinek találkozója után Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta: azért döntöttek a kivárás mellett, mert kormányprogramért nem szokás felelősséget vállalni. Ráadásul a jelenlegi ügyvivő kormány nem vállalhat felelősséget egy olyan kabinet programjáért, amelyet még nem iktattak be.

Egy kérdésben azért már kedden sikerült megegyeznie Pontának és Băsescunak: az államfő szerdán délelőtt kinevezte Gabriel Opreát a Radu Stroe januári lemondása óta betöltetlen belügyminiszteri tisztségbe. Oprea előbb lemondott az ügyvivőként tevékenykedő második Ponta-kormányban betöltött tárca nélküli miniszterelnök-helyettesi tisztségéről, majd délután le is tette a miniszteri esküt.

Oprea kinevezése azért volt sürgős, mert legfeljebb másfél hónapig állhat ideiglenes vezető egy minisztérium élén, és március 8-án letelik a negyvenöt nap Stroe lemondása óta. Ponta az eskütételt követően találkozott ismét Băsescu államfővel, aki ennek nyomán kiállt a nyilvánosság elé, és bejelentette: mivel a miniszterelnök szavát adta, hogy új kormányprogramot alkot, amelyért felelősséget vállal a parlamentben, hajlandó előzetesen aláírni a miniszterek kinevezését.

Az államfő közölte, ezzel elkerülhető, hogy továbbra is ügyvivő kormány irányítsa az országot, ugyanakkor jelezte, az alkotmánybíróság mindenképpen dönteni fog a kérdésről. Victor Ponta elmondta: az eskütételt követően a kormány máris átküldi a parlamentnek az új politikai programot, amely tükrözi azokat a változásokat, amelyek a kormány összetételének módosításával álltak elő.

Különben a harmadik Ponta-kabinet tagjainak a Cotroceni-palotában tartott eskütételén az államfő üdvözölte az RMDSZ-nek a kormányba való visszatérését, és „régi, megbízható szövetségesnek\" nevezte az alakulatot.

Szombaton dönt az alkotmánybíróság

Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke előzőleg közölte: érzékeny problémáról van szó, amilyennel még nem találkoztak. A taláros testület szombaton tárgyalja meg a kormánnyal kapcsolatos ellenzéki beadványt, de Zegrean azt mondta: a kormányok megdöntése nem az alkotmánybíróság, hanem a parlament feladata. Ironikusan azt is megjegyezte: volt már olyan ország, amely kormány nélkül működött.

„Belgiumnak másfél évig nem volt kormánya, és talán abban az időszakban még jobban is működött\" – mondta Zegrean. A felelősségvállalás intézménye azt jelenti, hogy az ily módon a parlament elé terjesztett indítványokat a törvényhozás nem vitatja meg, viszont az ellenzék soron kívüli bizalmatlansági indítványt nyújthat be a kormány ellen. Ha az indítványt a parlament megszavazza, a kormány bukik, ha viszont nem, a beterjesztett indítvány elfogadottnak minősül.

Ponta: nincs etnikai alapú decentralizáció

Victor Ponta miniszterelnök egyébként még a kedd esti parlamenti szavazás után – cáfolandó az államfőt – jelezte: az RMDSZ-szel aláírt megállapodásban nem szerepel etnikai alapú decentralizáció, magyar nyelvű egyetem létrehozása Marosvásárhelyen, vagy a székely zászló használatának engedélyezése.

A megállapodás – amelyet egyfelől az RMDSZ, másfelől a Szociáldemokrata Párt (PSD), az Országos Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) és a Konzervatív Párt (PC) írt alá – azt tartalmazza, hogy a kormány a közigazgatási átszervezéskor figyelembe veszi a különböző régiók hagyományait, kultúráját és történelmét, kidolgoz egy törvényt, amely lehetővé teszi az önkormányzatok számára a saját zászló használatát, valamint intézkedéseket tesz a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) önálló magyar karainak létrehozására.

Mint arról beszámoltunk, 2012-ben a Victor Ponta vezette Szociálliberális Unió (USL) többek között éppen azért buktatta meg bizalmatlansági indítvánnyal az Ungureanu-kormányt – amelynek az RMDSZ is tagja volt – mert az intézkedett a MOGYE magyar karainak létrehozása érdekében.

Martonyi: javulhatnak a kétoldalú kapcsolatok
Nagy valószínűséggel javítja a magyar–román kapcsolatok légkörét, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is bekerült az új román kormánykoalícióba – mondta Martonyi János külügyminiszter az InfoRádió Aréna című műsorában kedden. A tárcavezető közölte: az erdélyi magyarságnak kell eldöntenie, hogy adott esetben koalícióra lép-e egy román párttal, vagy úgy dönt, hogy ezt nem teszi meg. „Ha az RMDSZ – amely érdek-képviseleti szervezet is, nemcsak politikai párt – úgy dönt, hogy a magyarság érdekeit szolgálja, ha részt vesz a kormánykoalícióban, akkor ezt tiszteletben kell tartani\" – vélekedett Martonyi. Úgy látja, a magyar–román kapcsolatok „jelenleg átmeneti, langyos állapotban vannak, voltak már ennél jobbak is\", de az RMDSZ kormányra kerülése „a légkört nagy valószínűséggel javítja\".