Băsescu a Pontával kötött paktum felbontásával fenyegetőzik

Ezt maga az államfő jelentette be csütörtökön. Szerinte ugyanis ezzel a miniszterelnök „bakanccsal szállt bele” az igazságszolgáltatásba, megsértve a kohabitációs paktumként emlegetett megállapodás azon passzusát, amely az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartását rögzíti.

Traian Băsescu államfő csütörtökön rendkívül kemény hangnemben bírálta a miniszterelnököt és az igazságügy-minisztert. Leszögezte: a Victor Pontával a tavaly decemberi parlamenti választások előtt megkötött együttműködési paktum felrúgását fontolgatja, mivel a kormányfő megsértette annak legfontosabb részét, és „bakanccsal szállt bele” az igazságszolgáltatásba. „Nem asszisztálok tovább Pontának. (…) Sok mindent eltűrtem a részéről, de az, hogy bakanccsal szállt bele az igazságszolgáltatásba Dragnea kedvéért… Dragneával végülis semmi probléma nincs, álljon a bírák elé, és mondja el, hogyan intézett el kétmillió szavazatot” – mondta Băsescu. Az államfő azt engedte sejtetni: az ország schengeni csatlakozása azért került veszélybe, mert a politikum nem hagyja működni az igazságszolgáltatást. Bírálta a parlamentet, amiért több politikus – Victor Paul Dobre és Borbély László - ellen sem hagyta jóvá a bűnvádi eljárást, és kitért arra, hogy a szenátus jogi bizottsága a hét elején negatívan véleményezte a Varujan Vosganian gazdasági miniszter elleni eljárást is. Az államfő leszögezte: az igazságügyet érintő rossz kormányzati lépések sorába tartozik Lucian Papici és Marina Alexandru leváltása is, és azt is elárulta, hogy előtte arra kérte a legfőbb ügyészt, hogy hagyja őket a helyükön. Szerinte a legfőbb ügyész politikai parancsra cselekedetett, és azt is elmondta, hogy korábban Robert Cazanciuc igazságügy-minisztert is arra kérte, egyeztessen a DNA vezetőjével a jelöltek személyéről. Az államfő úgy fogalmazott: óriási erőfeszítéseket tett az igazságügy függetlenségének megőrzése érdekében, az azonban most „repedezni kezdett.”

Mint ismeretes, a Băsescu – Ponta-paktum lényege az, hogy a két, egymással szemben álló politikai oldalt képviselő közjogi méltóság mellőzi egymás nyilvános bírálatát, bizonyos kérdésekben pedig együttműködik.