Az ortodoxok kedvezményei miatt bírálják Bukarestet

A jelentés megemlíti, hogy a 86,8 százalékban ortodox többségű országban 4,7 százalékos a római katolikusok és kevesebb mint 1 százalékos a görög katolikusok aránya, a többi vallás képviselői pedig az ország népességének kevesebb mint 2 százalékát teszik ki. A jelentés rámutat: az ortodox egyház jelentős befolyást gyakorol a lakosságra, de nem csupán az egyszerű polgárokra, hanem a politikusokra is.

Az ortodox egyház vezetői gyakran mutatkoznak politikusok társaságában, a hivatalos, állami rendezvényeken pedig szinte kizárólag a görögkeleti egyház képviselői szolgálnak.
Az amerikai külügyi szakértők nem siklanak el a fölött sem, hogy csupán kevés olyan román politikus akad, aki hajlandó lenne az ortodox egyház elégedetlenségét kiváltó intézkedéseket hozni.

Külön kiemelik a 2008-as választási évet, amikor az ortodox egyházat kedvezményezett helyzetbe hozó több törvényt is elfogadtak. Így többek között mintegy 200 millió dollárt (azaz 500 millió lejt) utaltak ki templomépítésre és tatarozásra – az összeg oroszlánrészét természetesen az ortodoxok kapták.

Megemlítik azt, az egyébként a liberálisok által kezdeményezett jogszabályt is, amely azt célozta, hogy a kolostorok visszakapják a két világháború közötti időszakban elveszített erdeiket, a szociáldemokraták pedig olyan törvénytervezetet nyújtottak be, amelynek révén az egyházi alkalmazottak bérének növelését javasolták, valamint azt, hogy ne terjedjen ki rájuk az átvilágítási folyamat, amelynek során azt vizsgálják, ki működött együtt a volt kommunista titkosrendőrséggel, a Szekuritátéval.

A helyi önkormányzatokkal szemben már nem ennyire kritikus a jelentés, mondván, azok valamivel toleránsabbak a kisebbségi egyházakkal szemben, ugyanakkor ebben a kategóriában is említést tesz incidensekről, amelyek során az ortodox egyház megpróbált nyomást gyakorolni a kisebbségekre. Olyan eseteket is megemlít, amikor a helyi hatóságok és a rendőrség szemet hunyt az ortodox egyház bizonyos megnyilvánulásai fölött, amelyek során – nem egyszer tettlegességtől sem visszariadva – megkísérelték megfélemlíteni a nem ortodox egyházak híveit, és a zaklatásokkal szemben sem léptek fel.

A washingtoni külügyi jelentés megemlíti azt is, hogy még ma is problémát jelent a kommunizmus idején a görög katolikus egyháztól elkobzott, és az ortodoxoknak átjátszott vagyonelemek visszaszolgáltatása.

Nem siklik át azon panaszok fölött sem, amelyeket a kisebbségi egyházak fogalmaztak meg a román állammal szemben, és amelyek szerint a hivatalosságok előnyöket biztosítanak az ortodox egyháznak. Így 2008-ban a református, az evangélikus, az unitárius, a görög katolikus és a baptista egyház közös panaszlevelet nyújtott be az Európai Bizottsághoz, amelyben az ortodox egyház favorizálásával vádolják a román államot.

A jelentés megemlíti azt is, hogy – bár a román kormány haladást ért el a holokauszt elismerése terén –, annak ellenére, hogy a holokauszttagadást törvény tiltja, még senkit sem ítéltek el e jogszabály alapján.