„Példás” a román kisebbségpolitika

Mignon mindezt bukaresti tárgyalásai során, hétfőn este jelentette ki Borbély László RMDSZ-es képviselő, a képviselőház külügyi bizottsága elnökének arra vonatkozó kérdésére, mi a személyes véleménye az emberi jogok európai egyezményének módosításáról.

Ezt a parlamenti közgyűlés egy 1994-es ajánlása, illetve az intézmény által 2012-ben Frunda György volt RMDSZ-es szenátor kezdeményezésére elfogadott határozata kapcsán kérdezte. Mignon szerint a Románia által eddig ratifikált egyezmények máris olyan védelmet biztosítanak, amely nem hagyható figyelmen kívül. „Még ha vannak is problémák, és előfordulnak incidensek és feszültség Magyarország és Románia között, a kisebbségeket megfelelő módon védik utóbbi országban” – mondta Mignon. Mint kifejtette, az Európa Tanács 47 tagállamában nagyon eltérő a kisebbségek helyzete, így Frunda kisebbségvédelmi ajánlása nem alkalmazható mindenhol. Úgy vélte, a parlamenti közgyűlés feladata az, hogy bizonyos felmerülő kérdéseket rendezzen anélkül, hogy problémát okozna azon országokban, ahol a szöveg nem alkalmazható. Hozzátette: a kisebbségi kérdést Románia „példásan” oldotta meg, és fontosnak nevezte, hogy a kisebbségek parlamenti képviselettel rendelkeznek, ugyanakkor – konkrétumok említése nélkül – kijelentette, hogy vannak még megoldásra váró ügyek. A Frunda által beterjesztett javaslat értelmében mivel egyes tagországokban még mindig rossz a kisebbségek helyzete, át kellene értékelni a parlamenti közgyűlés korábbi álláspontját az emberi jogok európai egyezményének kiegészítéséről egy olyan függelékkel, amely mind személyi, mind csoportszinten erősítené a kisebbségvédelmet. A határozat az autonómiához való jogot is tartalmazza. Jean-Claude Mignon  tegnap és tegnapelőtt kétnapos bukaresti látogatáson tartózkodott, amelyen a főbb állami vezetőkkel tárgyalt.

Bukaresti látogatása során Mignon az RMDSZ képviselőjével is tárgyalt. A szövetséget Korodi Attila parlamenti képviselő, a parlament külügyi bizottságának korábbi elnöke képviselte a megbeszélésen. „Beszámoltam a közösségi vagyon visszaszolgáltatásról hozott döntésektől kezdődően a közösségi szimbólumaink ellen folytatott jelenlegi politikai harcig mindenről” – idézte az RMDSZ hírlevele Korodi Attilát. A politikus megemlítette, hogy csak a két, többségében magyarok lakta megyében alakult ki konfliktus a zászlóhasználat miatt, Románia más megyéiben elfogadottak a helyi szimbólumokból alkotott megyei zászlók. Korodi Attila azt is elmondta: a legfontosabb romániai politikai szereplők azt deklarálják, hogy szeretnék megszüntetni a kisebbségeket érintő politikai feszültséget, valamiért ez mégsem történik meg. A képviselő értelmezése szerint a kisebbségi témával a román társadalom más kérdéseiről vonják el a figyelmet. A Hargita megyei képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európa Tanácsnak még mindig vannak olyan, a kisebbségeket érintő ajánlásai, amelyeket Románia nem épített be a saját jogrendjébe.