ANI-törvény: ellenkezések a szenátusban

Az ülésen a bizottság 11 tagja közül csak öten voltak jelen, Frunda azonban úgy vélte, nem állt fenn a kvórumhiány, mivel a távollevők fele igazoltan hiányozott: közülük ketten külföldön tartózkodnak, egyik bizottsági tag pedig kórházi kezelésen van. Az RMDSZ-es politikus szerint az ülésen felvetődött az ANI létrehozásának szükségessége, valamint az, hogy milyen hatáskörrel rendelkezzen a leendő ügynökség.
Az emberjogi bizottság és az Igazságügyi Minisztérium között nézeteltérés alakult ki az ANI-törvény kapcsán, elsősorban a vagyonellenőrzés kapcsán. A jelenlegi jogszabályok értelmében a parlamenti képviselők esetében a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék (ICCJ), a többi köztisztviselő vagyonának ellenőrzéséért pedig a táblabíróságokhoz tartozó ügyészségek felelnek. Frunda szerint az Európai Unió másik 26 tagállamában nem létezik olyan intézmény, amely a Monica Macovei igazságügyi miniszter által javasolt hatáskörrel rendelkezik, a létrehozandó ANI ugyanis a magas rangú tisztségviselők vagyonnyilatkozatait hivatott ellenőrizni. A honatya úgy véli, a feddhetetlenségi ügynökség megállapíthatja, hogy a politikus jövedelme és a vagyonnyilatkozata között lényeges eltérés észlelhető, a bűnvádi eljárás elrendelése azonban már az ügyészség hatáskörébe tartozik. A szenátor ugyanakkor hangsúlyozta, a tisztségviselőket az EU tagállamaiban nem a jövedelem és a vagyonnyilatkozat közti eltérés miatt, hanem csakis a bűncselekmény megállapítása után vonják felelősségre.
Frunda György emberjogi szempontból is kifogásolja a jogszabálytervezetet. Alkotmányellenesnek tartja azt az előírást, amely értelmében bírósági döntés hiányában elkobozható az a vagyonrész, amely a tisztségviselő jövedelme, és a vagyonnyilatkozat közti különbséget jelenti. Mint elmondta, a jogállamban elképzelhetetlen egy olyan előírás, amely ellentmond az ártatlanság vélelmének.
Kibédi Katalin, az igazságügyi minisztérium államtitkára sem tartja európai uniós követelménynek az ANI létrehozását. Mint kifejtette, az Európai Bizottság részéről csupán azt ajánlották, hogy Románia egységesítse a parlamenti képviselők vagyonellenőrzését.  
Cristian Anghel, az igazságügyi tárca másik államtitkára elismerte, hogy a vagyonelkobzásról szóló előírás alkotmányellenes, azonban egyetért azzal, hogy fegyelmi eljárást indítsanak mindazon parlamenti képviselők ellen, akik vagyonnyilatkozatukban nem tudják megindokolni jövedelmüket.