Álprofilok, hamis információk: útmutató az elnökválasztást övező félretájékoztatások labirintusában

Digitálisan automatizált profilok a közösségi oldalon, amelyekkel véleményeket vagy kommentárokat tesznek közzé oly módon, hogy úgy tűnik, hogy az információ hétköznapi emberektől származik, de valójában egy adott cégtől vagy politikai csoporttól származik – ennek az eszköznek a célja, hogy azt a látszatot keltse, hogy egy termék/vélemény nagy társadalmi támogatottságot élvez.

• Hamis követőhálózatok kialakítása;
• Hamis vagy manipulatív tartalmú videók készítése;
• Célzott reklámok népszerűsítése;
• Szervezett trollkodás (destruktív viselkedés, amelynek célja emberek sértegetése vagy becsmérlése negatív érzelmek kiváltása céljából);
• Mémek (általában tréfás jellegű képek vagy videók, amelyekhez szöveg kapcsolódik, és gyorsan terjednek az interneten).

A hatóságok kifejtik, hogy a választások alatti dezinformáció

Az útmutatóban segítenek felismerni az álhíreket.

Az álhírek fő jellegzetességei

• Szenzációhajhász, riogató, drámai módon megírt címek;
• Ha a cikkek nagybetűsek, ismételt helyesírási hibákat, fordítási hibákat, figyelemfelhívó írásjeleket tartalmaznak (pl. a felkiáltójel ismételt használata);
• Az adott sajtóforrásból származó információ mindaddig hiteles lehet, amíg az azt közzétevő újságíró/szervezet hiteles;
• Politikai hirdetések, amelyek egy jelölt képi anyagát tartalmazzák, de a valóságban más politikai versenytársak által készítettek;
• A hatóságok hangsúlyozzák, hogy az információk ellenőrzését egy olyan alapvető kérdésnek kell vezérelnie, hogy: „Honnan tudjuk ezt?”

Konkrét tanácsok

• Olvassa el a cikk teljes tartalmát (és hozza összefüggésbe az információt a címoldallal);
• Figyeljen a forrás szokatlan nevére, olyan nevekre, amelyek nem hozhatók kapcsolatba egy ismert, elismert szervezettel/intézménnyel;
• Ellenőrizze, hogy a cikket/hírt közlő honlap hiteles forrás-e, de keressen rá további részletekre is: például az illető szervezet küldetésére;
• Óvakodjon az olyan honlapoktól, amelyek más hagyományos honlapok „klónjai” lehetnek; (Például a Digi24.ro olyan kampányok célpontja volt, amelyek az oldal identitását álhírek népszerűsítésére használták fel.);
• Ellenőrizze a cikk szerzőjének kilétét. Mit lehet tudni a cikket aláíró személyről? Milyen tevékenységet folytatott a múltban? Mit írt a múltban? Valódi személyről van szó?

Körültekintő kérdések

• Összefüggő-e a szöveg? Több nézőpontot is bemutat és megvitat?
• Tartalmaz-e a szöveg nyelvtani, írásjelbeli- vagy helyesírási hibákat?
• Próbál-e a szöveg érzelmeket kelteni, különösen negatív érzelmeket?
• A szöveg olyan állításokat vagy véleményeket tartalmaz, amelyeket nem támasztanak alá tények és bizonyítékok?
• Az információ régi és újrakontextualizált?

További tanácsok az álprofilok, hamis hírek kiszűrésére

• Érdemes megerősítésképpen ellenőrizni a bemutatott információkat több forrásból;
• Próbálja megnézni, hogy az információt közlőnek tulajdonított állítások igazak-e. A kijelentésekhez gyakran csatolják a forrást (pl.: a jelölt ezt egy adott tévéműsorban adott interjúban mondta; a jelölt ezt egy sajtótájékoztatón mondta). Ezen állítások ellenőrzéséhez célszerű megkeresni az elsődleges forrást (pl. interjú, sajtótájékoztató);
• A NewsGuard segítségével lehet azonosítani a mesterséges intelligencia által generált oldalakat;
• Használjon olyan eszközöket, mint például a Google Reverse Image Search, hogy megtalálja a hamisított fényképeket.

Hogyan kell kinézniük a választási anyagoknak?

Egy másik fontos dolog, amit a választóknak szem előtt kell tartaniuk, hogy

Így a választási anyagoknak feltétlenül tartalmazniuk kell:

• A szponzor személyazonosságát - név, e-mail cím, postacím (ha nyilvános) vagy a székhelye szerinti cím (ha nem természetes személy);
• A politikai reklámanyagokon fel kell tüntetni, hogy a politikai reklámanyagra fordított összegek kizárólag a törvény által megengedett forrásokból származnak;
• Fel kell tüntetni, hogy a politikai reklámanyag választási promóció tárgyát képezte.

További részletek az útmutatóban találhatóak.

korábban írtuk

Román rendőrség: erőszakra buzdító félretájékoztató kampány zajlik a közösségi oldalakon

Félretájékoztatási kampány zajlik a Tik-Tok és a Facebook közösségi oldalakon a március 9-én este Bukarest központjában tartott tüntetésen történt eseményekkel kapcsolatban – közölte hétfőn a román rendőrség.