Alkotmányos volt a voksolás a Ponta elleni bűnvádi eljárás elvetéséről

Az ellenzéki párt azt tartotta alaptörvénybe ütközőnek, hogy – a házszabály előírásának megfelelően – nem a legfőbb ügyész kéréséről voksolt a parlament, hanem a jogi bizottság határozati javaslatáról, amelyben a testület Ponta kiadásának elutasítását indítványozta.

Így akkor sem indulhatott volna eljárás a miniszterelnök ellen, ha ezzel a képviselők többsége egyetért, voksukkal ugyanis legfeljebb a jogi bizottság javaslatát utasíthatták volna el. A PNL értelmezésében az a tény, hogy nem a legfőbb ügyész kiadatási kéréséről rendeztek szavazást, eltorzítja a képviselői mentességre vonatkozó alkotmányos előírás értelmét. A liberálisok a házszabály azon cikkelyének alkotmányosságát is megkérdőjelezték, amely alapján a szavazást megtartották.

Mint arról beszámoltunk, a DNA szerint Ponta nem nevezhette volna ki három ízben miniszterré azt a Dan Şovát, akivel korábban üzleti kapcsolatban állt. A képviselők 231-120 arányban vetették el a kérést.

A voksolás előtt Ponta a DNA ellene zajló eljárásának nyilvánosságra kerülése óta alkalmazott hivatalos retorikát ismételte meg, amelynek lényege, hogy egy politikai döntést, vagyis egy miniszter kinevezését nem „cenzúrázhat” egy másik hatalmi ág, illetve hogy az ügyészség felül akarja írni a demokráciát, hiszen egy kormányt csak választáson vagy parlamenti szavazással lehet leváltani.

Mint ismeretes, a DNA abban az ügyben javasolt bűnvádi eljárást, amelyben Dan Şova szociáldemokrata szenátor, Ponta korábbi üzlettársa ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt zajlik eljárás.

A miniszterelnököt okirat-hamisítással, valamint folytatólagosan elkövetett adócsalásban és pénzmosásban való bűnrészességgel gyanúsítják – mindezeket a DNA szerint még ügyvédként követte el.

A vádhatóság azzal gyanúsítja, hogy 2007-2008-ban ténylegesen el nem végzett ügyvédi szolgálatokért vett fel Şova ügyvédi irodájától havi 2-3000 eurós honoráriumot, majd a felvett összeg igazolásaképpen más ügyvédek tevékenységi beszámolóját lemásolva hamisított beszámolókat. Az ügyvédként, még 2007-ben, illetve 2008-ban elkövetett cselekedetekért nincs szükség arra, hogy a képviselőház jóváhagyja a bűnvádi eljárást, így az már be is indult.

A Şova miniszteri kinevezéséhez kapcsolódó bűnvádi eljáráshoz viszont a képviselőház jóváhagyására is szükség volt, mivel Ponta az alsóház tagjaként, kormányfői minőségében hozta meg a döntést.