Fotó: Haáz Vince
Miközben a különböző színezetű román kormányok évek óta sikertelenül viaskodnak azzal a kihívással, hogy valamilyen módon megnyirbálják a különleges nyugdíjakat, amelyeket haszonélvezőik nem a nyugdíjalapba befizetett hozzájárulás alapján kapnak, több tízezren élvezik a juttatást.
2023. június 08., 20:192023. június 08., 20:19
Az Adevărul által az Országos Nyugdíjpénztár adatai alapján készített összeállítása szerint jelenleg a legnagyobb romániai nyugdíj bruttó összege 50 359 lejre rúg, és a bírói, illetve ügyészi kar egyik volt tagja kapja.
A második helyezett „csupán” bruttó 48 015, a harmadik 46 827, a negyedik 44 904, az ötödik pedig 44 143 kap – mindannyian az igazságszolgáltatás legmagasabb szintjeiről, a bíróságokról vagy az ügyészségekről vonultak nyugdíjba.
Egyébként az első húsz helyezett közül csak kettő volt pilóta, a többiek mind korábbi bírák vagy ügyészek. Az első 18 helyezett nyugdíjának bruttó összege meghaladja a 40 ezer lejt, míg a 20. helyezett nyugdíja bruttó 39 922 lej.
A fentiek fényében nem csoda, hogy a legnagyobb kategória, amely különleges nyugdíjra jogosult, a volt bíráké és ügyészeké: ők 5252-en vannak,
A következő kategória az bíróságokon és ügyészségeken dolgozó kisegítő személyzeté: ők 1658-an vannak, és átlagos nyugdíjuk 5125 lej. Az egykori pilóták közül 1369-en kapnak különleges nyugdíjat, ennek átlagos összege 11 507 lej. A különleges nyugdíjra jogosult volt diplomaták száma 735, nyugdíjuk átlagos összege 5808 lej, a volt parlamenti tisztségviselők száma 714, 5051 lejes átlagos nyugdíjjal.
A védelmi és a belügyi tárca alkalmazottai is különleges nyugdíjra jogosultak, ennek átlagos összege az értesülések szerint mintegy 4000 lej. A különleges nyugdíjakat a politikum kezdetben a bírák és ügyészek számára vezette be, hogy lekötelezze őket, majd lassan kiterjesztették a jogosultak körét.
A közfelháborodás miatt az elmúlt években többször is próbálkoztak a kormányok a különleges nyugdíjak megnyirbálásával, de hiába:
A jelenlegi kormány is beállt a sorba: a parlament elé került tervezet szerint 30 százalékos különadóval sújtanák azt az összeget, amely meghaladja azt a szintet, amely a nyugdíjpénztárba befizetett járulék alapján járna, illetve meghaladja a jelenlegi bruttó átlagbér szintjét, 6789 lejt. A különleges nyugdíjak esetében ugyanis az állami költségvetésből állják azt az összeget, amely meghaladja a befizetések alapján törvényesen járó summát.
Egy másik, a kifizetendő összegek csökkentésére vonatkozó próbálkozás azt célozza, hogy megtiltsák a különleges nyugdíjak halmozását. Ez azonban csak nagyon keveseket érint, főleg azokat, akik az igazságszolgáltatás vagy a diplomácia területéről kerültek a politikába, vagy a parlamentből az alkotmánybíróságra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!