„Bedarálná” a kormány a médiahatóságot?

A sürgősségi rendelettervezet értelmében a parlament illetékes szakbizottságainak javaslatára a törvényhozás két háza együttes ülésen szavazva válthatná le a testület tagjait. Mint ismeretes, a köztévé vezetése esetében jelenleg is ez a helyzet, ami azt eredményezte, hogy kormányváltáskor az új többség – arra hivatkozva, hogy az előző vezetés nem működött megfelelően – elutasítja a televízió működéséről szóló, éves jelentést, ami a vezetés lemondatásával egyenértékű. Ezt követően neki tetsző személyeket ültethet a televíziót irányító testületbe.

A CNA esetében viszont a jelenlegi szabályozás szerint hat évre választanak meg minden tagot, akiket nem lehet meneszteni, mandátumuk így több kormányzati cikluson is átível, és elvileg biztosítja, hogy ne az aktuális hatalom diktálja a döntéseiket. Az új módosítástervezet értelmében a televízióhoz hasonlatos rendszer állna elő a CNA-nál is: a dokumentum három olyan esetet nevez meg, amelyben a vezetés meneszthető.

Ezek közül az egyik az éves jelentés parlament általi elutasítása, a második, ha a testület hat hónapig képtelen ellátni feladatát, a harmadik pedig az, ha valamely tagot jogerősen elítélnek. A tagoktól elméleti jártasságot és legalább ötéves, audiovizuális médiában szerzett tapasztalatot követelnek meg.
A tervezet többek között azt is előírná, hogy a kábelszolgáltatók az előző évi nézettségi adatok alapján rangsorolják a tévécsatornákat, ami megnehezítené az új adók felvételét a műsorcsomagba.

Az ellenzéki újságírók és a CNA több tagja szerint a kormányrendelet Dan Voiculescu médiamágnás, az USL-ben részt vevő Konzervatív Párt alapító elnöke piaci érdekeinek érvényesítését szolgálná, gátolná az új szereplők belépését a román médiapiacra, ugyanakkor politikai kontroll alá helyezné a médiahatóságot. Răsvan Popescu, a CNA elnöke közölte, a testület csak a sajtóból ismeri a médiatörvény módosítására vonatkozó kormányzati elképzeléseket, de az ezekkel kapcsolatos „technikai” észrevételeit eljuttatta a kabinetnek.