A rasszizmus ellen tiltakoztak, nemzetiségük felvállalására buzdítottak a hazai cigányok

 A többségében cigány nemzetiségű tüntetők Me sem rom (Roma vagyok), valamint Elegem van a rasszistákból feliratú pólókban, továbbá népviseletben vonultak fel Bukarest utcáin. Magda Matache, az akciót szervező Romani CRISS roma jogvédő szervezet ügyvezetője közölte, megnyilvánulásuk célja a nyilvánosság előtt bemutatni, hogy a romániai cigányság büszke nemzeti identitására, egyúttal pedig szolidaritásukat kívánták kinyilvánítani az elmúlt időszakban rasszista támadások célpontjává vált bulgáriai, csehországi és szlovákiai romákkal.

Matache felszólította a romániai cigányság tagjait, hogy az október végén rendezendő népszámláláson vallják be bátran identitásukat a számlálóbiztosoknak. Elhangzott a rendezvényen is, hogy noha Romániában él Európa egyik legnépesebb roma közössége, amelynek lélekszáma becslések szerint 2–2,5 millió között lehet, a legutóbbi népszámláláson is csak 530 ezren vallották magukat cigánynak a hátrányos megkülönböztetéstől való félelmek miatt. Felszólalt a felvonuláson Doiniţa Oancea 28 éves színésznő is, megosztva a hallgatósággal, hogy soha nem szégyellte roma nemzetiségét, bár többször érte hátrányos megkülönböztetés, amikor bevallotta származását.

„A többségi lakosságnak tudnia kell, hogy a bűnözésnek nincs színe vagy nemzetisége, a romákat pedig nem szabad a bűnözőkkel azonosítani. Ki kell jelentenünk, hogy a romák jelentős része jóérzésű, tiszta, szép, tehetséges, tanult ember” – hangoztatta a színművész. Különben a romák társadalmi felzárkózásának témájában Szkopjéban rendezett konferencián a Nyílt Társadalom Intézet statisztikát mutatott be arról, hogy a felzárkózást segítő európai uniós forrásokból mennyit sikerült lehívniuk az Európai Unió új tagországainak. Kiderült, Románia „a legrosszabb tanuló”, a források mindössze 2-3 százalékának a lehívásával, de még a legjobban teljesítő Lengyelországnak is csak a források 26 százalékát sikerült a társadalmi felzárkóztatásra fordítani, míg Magyarországnak a rendelkezésre álló források 14 százalékát.

A bukarestihez hasonló utcai megnyilvánulást rendeztek Franciaországban, Dániában, Olaszországban és Norvégiában is. Párizs utcáin több százan ünnepi hangulatban vonultak fel, és a romák, valamint a vándorló életmódot folytató népek jogainak elismerését, a társadalomba való beilleszkedésük elősegítését kérték. Hangoztatták: elegük van a rasszista sztereotípiákból, az egyént és a közösségeket egyaránt sújtó folyamatos diszkriminációból. Ezzel egy időben Szófiában bolgár nacionalisták kétezer fős tömege szombaton hatékony intézkedéseket követelt az állítólagos roma bűnözéssel szemben, egyebek mellett halálbüntetést. A kilengések és a romák elleni tiltakozások egy héttel ezelőtt erősödtek fel, miután Katunica dél-bolgár faluban közlekedési baleset történt, amelynek során állítólag szándékosan megöltek egy szláv ifjút.

A helyi roma főnököt, a „Kiro cárként” elhíresült Kiril Raskovot időközben őrizetbe vették. Szófia utcáin tegnap délután is több százan tüntettek, és Cvetan Cvetanov belügyminiszter lemondását követelték az elharapózó etnikai konfliktusok miatt. Georgi Parvanov államfő a hét végén felszólította a bolgár politikai osztályt és a sajtót, hogy vessen véget „a szélsőséges gyűlölet nyelvezetének”. Az elnök bejelentette: a szófiai kormány novemberig kidolgozza a roma közösség társadalmi beilleszkedését célzó programot, amelyet 70 millió euróval az EU, negyvennel pedig Bulgária finanszíroz, Parvanov egyúttal a törvény szigorával fenyegette meg azokat, akik luxuskörülmények közepette élnek, viszont nem fizetnek adót és vagyonuk eredetét sem tudják igazolni.