A magyarellenesség csak „szarkazmus” – mondta a habzó szájú bozgorozásról egy ügyész, és lezárta az ügyet

A videóban nem tudni, miért, kiemelten a kézdivásárhelyieket szólítja meg, de igazából minden magyarnak szól

„Üdv, mit csinálsz ember? (a mit csinálsz, ember? Magyarul hangzik el – szerk. megj.). Felhívást intézek a kézdivásárhelyi magyarokhoz,

– hangzik a „szívélyes” üzenet.

A TikTok-ra feltöltött videó miatt Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke feljelentést tett erőszakra, gyűlöletre vagy diszkriminációra való felbujtás miatt.

Az ügyet a Tulcea megyei Babadag törvényszéki ügyészségére továbbították, amely kiküldött egy rendőrt az ügy kivizsgálására.

Majd megállapította, hogy nincs szó nyilvános uszításról – ami valóban így van, hiszen ilyesmi a feljelentésben sem szerepel.

Ennek nyomán aztán az ügyben eljáró főügyész csupán szarkazmusnak ítélte a magyarellenes kirohanásokat.

„Jelen esetben

Konkrét és közvetlen társadalmi veszély nem azonosítható, amint azt az ECHR ítélkezési gyakorlata a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozására vonatkozóan előírja (pl. a Pernicek kontra Svájc ítélet, 2015)” – olvasható a rendőri indoklásban, amellyel azt próbálja alátámasztani, miért nem indokolt a vádemelés az ügyben.

Az idézett eset egy Dogu Pernicek nevű török politikusra utal, aki Svájcban több konferencián is tagadta az 1915-ös törökországi örményellenes népirtást, „óriási nemzetközi hazugságnak” nevezve azt.

A svájci bíróságoktól rasszista diszkrimináció miatt felfüggesztett büntetést kapott, ám ő az Emberi Jogok Európai Bíróságához fellebbezett, amely neki adott igazat, mondván: az általa mondottak csupán egy vitatott történelmi témához kapcsolódó politikai nyilatkozatok, elítélése pedig túlzó volt,

Jogi szempontból ugyanakkor az indoklásban foglaltakkal szemben ennek az ügynek semmi köze a Tulcea megyei férfi magyarellenes uszításához.

A rendőr ráadásul egy, a szólásszabadságra vonatkozó, 2017-es alkotmánybírósági ítéletre is hivatkozott – amely azonban nem létezik.

Ez utóbbi kapcsán az ügyészség utólag elismerte, hogy hiba volt, de nem pontosították, hogy akkor melyik alkotmánybírósági ítéletet kellene figyelembe venni.

Ez azonban nem zavarta az illetékes ügyészt, aki az abban foglaltakat elfogadva vádemelés nélkül lezárta az ügyet.