A Kormányőrség parancsnoka a megtorló Securitate tagjaként jelen volt az 1989-es vérengzések helyszínén

Lucian Pahonțu azt követően lett a Securitate tisztje, hogy elvégezte a nagyszebeni Aktív Tiszti Távközlési Katonai Iskolát – közölte a Recorder.ro, amely arról is írt, hogy Vasile Milea tábornok unokaöccse volt, aki az 1989-es forradalom idején a védelmi minisztériumot vezette.

A Kormányőrség jelenlegi parancsnoka 1987 és 1990 között volt a Securitate tisztje. A 0305-ös katonai egység, amelynek Lucian Pahonțu is tagja volt, már 1989. december 21-én készültségben volt, amikor a Nicolae Ceaușescu által a Központi Bizottság épülete előtt (a mai Forradalom téren) szervezett támogató tüntetés kicsúszott az irányítás alól, és a rezsim elleni lázadássá alakult.

A bevetésen Lucian Pahonțu is részt vett, amint az Gheorghe Rădulescu őrnagy jelentéséből kitűnik.

„Parancsot kaptam Pavelescu Dumitru ezredestől, a csapatok (szerk. megj.: a Securitate) vezérkari főnökétől, hogy az Emil Potinteu százados és Lucian Pahonțu hadnagy vezette szakasszal együtt váltsam fel az Ivan Aurel százados parancsnoksága alatt álló 0396-os alegységet, amely a rendfenntartó kordonban tartózkodott, és amely a 13. december utcán, a 1848-as sugárút kereszteződésénél kialakított rendfenntartó kordonban tartózkodott. (…) A katonák szürke-kék egyenruhát viseltek, sisakkal és pajzsokkal, és természetesen harci fegyverekkel és lőszerrel voltak felszerelve” – áll a vallomásban.

„Alulírott, Pahonțu Lucian hadnagy, Nicolae és Paraschiva fia kijelentem, hogy 1989. december 17–22. között a következőket hajtottam végre. (...) 1989. december 21-én körülbelül 15:00 órakor az alegység riasztást kapott. A felszerelés és az alegység ellenőrzése után parancsot kaptunk, hogy szállítsuk fel a katonákat a teherautókra, és várjunk további utasításokra. 20:00 óra körül parancsot kaptunk, hogy vonuljunk a Scînteii térre a Scînteia-ház épülete őrzésének ellátására. Ideérve parancsot kaptunk, hogy maradjunk a teherautókban a helyszínen. 21:00 körül rádión keresztül parancsot kaptunk, hogy vonuljunk fel a Cina étterem előtti térre. Ideérve a századparancsnok kapcsolatba lépett a katonai egység parancsnokával. 22:00 körül parancsot kaptunk, hogy váltsuk le egy, a 13 Decembrie utcán blokádot tartó alegységet. A századparancsnokkal együtt teherautóval elindultunk a kijelölt helyre, és beálltunk a védelmi vonalba. Itt átvettük a pajzsokat attól az alegységtől, amelyet felváltottunk. Az egység előtt a honvédelmi minisztérium egységei és páncélosai álltak, akik figyelmeztető lövéseket adtak le. Körülbelül 2:00 óráig maradtunk a helyszínen, utána pedig a teherautónál pihentünk. Ez idő alatt sem én, sem az alegységem nem kerültünk kapcsolatba a tüntetőkkel” – írta.

„1989. december 21-én és 22-én 11:00–11:30 óráig irányítottam az alegységeket a 13. Decembrie utca és az Intercontinental szálloda közötti útlezárásnál. Ez idő alatt folyamatos rádiókapcsolatban álltam Pavelescu ezredessel, aki koordinálta a tevékenységünket. Jelentem, hogy több alkalommal is jeleztem, hogy alig tudok ellenállni a tüntetőknek” – fogalmazott.

Egy másik, a 0305-ös egységben szolgáló tiszt, Radu Grigoraș hadnagy, aki Lucian Pahonțu mellett vett részt az Intercontinental szálloda környékén zajló eseményekben, megerősítette a Recorder.ro számára, hogy

„Voltak, hát hogyne?! Mi ott voltunk, közvetlenül a barikádnál, amikor megérkeztek a tankok, és áthajtottak rajtuk, elgázolták őket, fejbe lőtték őket… Felvettük őket, teherautókra raktuk, és a tűzoltókkal együtt megtisztítottuk az utcákat. Azon az éjszakán tüzet nyitottak a tüntetőkre, hát persze! Ez van, ez történt. Lőttek az emberekre, de a lőszerfogyasztásunk nulla volt” – mondta Radu Grigoraș.

Egyes értesülések szerint egyébként a tábornok az 1990-es bányászjárásban is érintett lehet. A hatályos törvény értelmében Pahonțu tábornoknak – mint bármely titkosszolgálati vezetőnek vagy helyettesnek – saját felelősségére nyilatkozatot kellett benyújtania a Kormányőrséghez, amelyben kijelentette, hogy nem volt a Securitate alkalmazottja és nem működött együtt vele, és nem követett el olyan cselekményeket, amelyekkel megsértette volna az alapvető emberi jogokat.

A törvény szerint a Kormányőrségnek már 2008-ban el kellett volna küldenie Pahonțu nyilatkozatát a CNSAS-nak. Lucian Pahonțu két korábbi helyettese – Gabriel Crețu és Alexandru Burian – benyújtotta a kérelmet, átestek a vizsgálaton, és „nem együttműködő” minősítést kaptak.

Lucian Pahonțu kérelme azonban soha nem jutott el a CNSAS-hoz, amint az augusztusban a Snoop oknyomozó portálnak küldött, Constantin Buchet, a CNSAS elnöke által kiadott válaszból kiderül. Ügyének vizsgálata azonban egy magánszemély kérelmére megindult.

A vizsgálat 18 éve folyik, és még mindig nem zárult le.

2024 novemberében, 60 éves korában tartalékállományba helyezték, azonban szerződéses alkalmazottként továbbra is a Kormányőrség vezetője maradt.

Ennek nyomán két éve azok közé tartozik, akik a nyugdíjat és a fizetést egyidejűleg kapják.

1989. december 21-i este az 1989-es forradalom egyik legvéresebb estéje volt: a megtorló csapatok akkor 48 embert megöltek, míg további 150-et megsebesítettek, 1 245-öt pedig megvertek és letartóztattak.

Mi a Román Kormányőrség?

A román Kormányőrség (Serviciul de Protecție și Pază – Védelmi és Őrzési Szolgálat) egy katonai szervezetű, nemzetbiztonsági feladatokat ellátó állami szolgálat. Elsődleges feladata a román állami méltóságok, valamint romániai tartózkodásuk idején a külföldi állami vezetők és családtagjaik személyi védelme, továbbá bizonyos hivatalos épületek és rezidenciák őrzése.

Főbb tudnivalók

1. Hivatalos neve: Serviciul de Protecție și Pază (SPP).
2. Jogi státusza: nemzetbiztonsági feladatkörrel rendelkező állami szerv, katonai struktúrával, a román nemzeti védelmi rendszer része.
3. Fő feladata: a védett személyek életének, testi épségének és mozgásszabadságának védelme, valamint munkahelyeik és rezidenciáik őrzése.
4. Külföldi vezetők védelme: Romániában tartózkodó külföldi állami vezetők védelmét is elláthatja a törvényi keretek között.
5. Együttműködés: szorosan együttműködik többek között a román védelmi és belügyi szervekkel, a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI), a Külföldi Hírszerző Szolgálattal (SIE) és a Speciális Távközlési Szolgálattal (STS).
6. Irányítás és ellenőrzés: tevékenységét a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szervezi és koordinálja, parlamenti ellenőrzés mellett.
7. Vezetője: az igazgató államtitkári rangú, kinevezéséről a köztársasági elnök dönt a CSAT javaslata alapján.
8. Gyakori kérdések a kormányőrségről

• Az SPP rendőrség?
  Nem. Különleges, katonai struktúrájú állami szolgálat, amelynek fő feladata a kiemelten védett személyek és objektumok biztosítása.
• Az SPP hírszerző szolgálat?
  Nem klasszikus hírszerző szolgálat. Információkat gyűjthet és ellenőrizhet, de csak a saját, törvényben meghatározott védelmi feladatainak teljesítéséhez.
• Kit véd az SPP?
  Román állami méltóságokat, illetve törvényi hatáskörében külföldi méltóságokat és családtagjaikat is.
• Ki ellenőrzi az SPP-t?
  Működését a CSAT koordinálja, miközben a Parlament illetékes bizottságai ellenőrzik.
• Mikor hozták létre?
  Az SPP jelenlegi jogi működési keretét az 1998. évi 191. törvény szabályozza.