A balliberális koalíció nem kér az egykamarás parlamentből

Mint arról beszámoltunk, az államfő azzal indokolta a népszavazás kiírását célzó kezdeményezését, hogy a parlamentben kétharmados többséggel bíró Szociálliberális Unió (USL) a jelenleg zajló alkotmánymódosítás során nem tartja tiszteletben a 2009-es népszavazáson kinyilvánított népakaratot. Az elnökválasztás első fordulójával egy időben, november 22-én rendezett, az alkotmánybíróság által érvényesnek nyilvánított népszavazáson az urnákhoz járulók 77 százaléka igennel voksolt arra a kérdésre, hogy Románia áttérjen-e az egykamarás parlamentre, míg az államfő azon felvetését a részvevők 88 százaléka támogatta, hogy a parlament létszáma ne haladja meg a 300 főt. Csakhogy az előző jobboldali kormányok nem tudtak érvényt szerezni a népakaratnak, az alkotmánymódosítást előkészítő parlamenti bizottság pedig a múlt héten elvetette az egykamarás parlamentre való áttérésről szóló ellenzéki javaslatot, arra hivatkozva, hogy a négy évvel ezelőtti referendum véleménynyilvánító volt.

Băsescu szerint a népakarat semmibevétele alkotmányellenes, és szembemegy a demokrácia, a jogállamiság elveivel. Kifejtette: a parlament már most is úgy működik, mintha egykamarás lenne, mert a hatáskörök meg vannak osztva, és a törvénytervezetek túlnyomó többségét csak az adott témában illetékes ház vitatja meg, a másik házon feleslegesen megy át. Úgy vélekedett, a tavaly decemberi választások nyomán 588 fősre duzzadt parlament a politikusok személyes érdekeit helyezi a népakarat fölé, amikor elutasítja a törvényhozás karcsúsítását. Az elnök közölte: annak függvényében adja ki a népszavazás megismétléséről szóló elnöki rendeletet, hogy mi történik a következő hetekben az alkotmánymódosítás tervezetével és a népszavazási küszöb leszállításáról szóló törvénnyel. Az USL ugyanis a jelenlegi ötvenről harminc százalékra szállította le a népszavazások érvényességi küszöbét, hogy az alkotmánymódosítás ne bukjon el a választók érdektelenségén, de az erről szóló törvényt az ellenzék megóvta a taláros testületnél.

A kormánykoalíció vezetői tegnap rendkívüli ülést tartottak Băsescu kezdeményezése kapcsán, majd egyhangúlag elutasították azt. Victor Ponta kormányfő, az USL szociáldemokrata társelnöke leszögezte, nem hagyja magát belerángatni az elnök újabb „botránykeltő\" manőverébe, mert fontosabb dolga van: kormányoznia kell az országot. A miniszterelnök elmondta, a koalíció tartja magát hosszú távú programjához, amelynek fontos eleme az alkotmánymódosítás és a régiók megalakítása. Emlékeztetett: az alkotmánymódosítást előkészítő parlamenti bizottság már meghozta a döntést a parlament struktúrájáról, amire nem tér vissza. Ponta megerősítette, hogy a képviselőház létszámát 300 főre korlátozzák, a szenátus pedig a régiók képviseletét látja majd el, szintén korlátozott számú törvényhozóval. Crin Antonescuval együtt ugyanakkor elutasította Băsescu feltételezését, miszerint „mocskos alkut\" kötöttek az államfői tisztség kiürítéséről annak fejében, hogy a liberális pártelnök megmaradhasson az USL közös államfőjelöltjének, és a szociáldemokraták ne indítsanak saját jelöltet a jövő évi elnökválasztáson.

„Nem tehetsz oda egy, a nép által közvetlenül választott államfőt pojácának az elnöki hivatalba hatáskörök nélkül, aki legfeljebb javasolhat titkosszolgálati vagy más vezetőket, de a javaslatokat a parlament visszadobhatja\" – méltatlankodott az államfő kedd este a B1 tévének adott interjúban amiatt, hogy a parlamenti különbizottság az államfői jogkörök szűkítését foglalta az alkotmánymódosítás tervezetébe. Erre reagálva Ponta úgy vélekedett: Băsescu valamennyi európai államfőt megsértett ezzel a megjegyzéssel, és mindez az elnök „legrosszabb időszakának visszatérését jelzi\". Különben a jobbközép államfő most először támadta ki nyíltan a balliberálisokat azóta, hogy decemberben „politikai társbérleti\" megállapodást kötött Pontával.