2009. október 12., 16:382009. október 12., 16:38
Az alkotmánybíróság indoklása szerint a PDL beadványát azért utasították el, mert a bizalmatlansági indítványok alkotmányosságának elbírálása nem tartozik az alkotmánybíróság hatáskörébe. Mint ismeretes, a PDL azért kért alkotmányossági vizsgálatot az indítvány ügyében, mert a párt álláspontja szerint alkotmányellenesen jártak el azon képviselők, akik két héttel az előző indítvány aláírása után ismét elláttak kézjegyükkel egy kormánybuktató dokumentumot. Az alkotmány ugyanis nem teszi lehetővé, hogy egy képviselő ugyanazon törvényhozási ülésszakon két indítványt is támogasson. Az ellenzék szerint ugyanakkor az indítvány alkotmányos, hiszen az előzőt a kormány kényszerítette ki azzal, hogy felelősségvállalással fogadtatta el az egységes bérezésről, egyes állami intézmények átszervezéséről és a közoktatás reformjáról szóló törvényt. Az alaptörvény erre vonatkozóan kimondja: egy bizalmatlansági indítvány elutasítása után az azt aláíró parlamenti képviselők és szenátorok már nem kezdeményezhetnek újabb bizalmatlansági indítványt ugyanazon törvényhozási ülésszak idején, kivéve ha a kormány felelősséget vállal valamilyen törvényért a parlamentben.
Az alkotmánybírósági döntés nyomán Crin Antonescu PNL-elnök úgy vélte: az reményt ad arra, hogy Traian Băsescu államfő és a PDL „a jogállam megsemmisítésére vonatkozó kísérletei kudarcra ítéltettek.” Mircea Geoană PSD-elnök is a jogállam győzelmeként értékelte a döntést.
Egyébként ahogy közeledik a bizalmi szavazás időpontja, úgy erősödik a politikai szövetségesek utáni hajsza a parlamenti pártok között. A legnagyobb ázsiója az RMDSZ-nek volt: a PDL ismét megkörnyékezte a szövetség vezetőit annak reményében, hogy szövetségesre talál bennük a PNL és a PSD elleni küzdelemben.
PDL-s források szerint a kisebbségben kormányzó demokrata-liberálisok bőkezűen honorálnák, ha az RMDSZ mégsem támogatná az RMDSZ honatyáinak közreműködésével benyújtott indítványt: készek akár kormánypozíciókat is biztosítani a magyar szervezetnek. A PDL várakozásai szerint összesen mintegy 60 honatya szavazhat át az ellenzék soraiból, a kisebbségi frakció és az RMDSZ tagjain kívül olyan PSD-s és PNL-s képviselők és szenátorok is, akik elégedetlenek párjuk vezetésének politikájával. Ez a szám már elég lenne az indítvány bukásához.
A nevüket elhallgatni kívánó PDL-s források szerint az Emil Boc, Adriean Videanu és Vasile Blaga, illetve Markó Béla, Kelemen Hunor és Borbély László között lezajlott háttéregyeztetéseken sikerült meggyőzni az RMDSZ-t arról, hogy az indítvány ellen szavazzon.
Borbély László ugyanakkor csak annyit mondott: tapogatózó jellegű tárgyalások zajlottak, ám az RMDSZ álláspontja szerint politikai stabilitásra van szükség a jelenlegi helyzetben, így azt szeretné, ha a jelenlegi kormány – még ha „szárnyaszegetten” is – folytatná a kormányzást az elnökválasztásokig.
Kelemen Hunor ügyvezető elnök hétfőn úgy nyilatkozott: nem tud jóslatokba bocsátkozni annak kérdésében, megszavazzák-e az RMDSZ képviselői az indítványt, ám annak elfogadása elsősorban amúgy is a PSD-s képviselőkön múlik. Markó Béla RMDSZ-elnök korábban már több ízben is kifejtette, az RMDSZ nem kíván kormányszerepet vállalni az államfőválasztások előtt, Kelemen ugyanakkor hétfőn rámutatott: a politikában soha nem szabad azt mondani, hogy „soha.” Gheorghe Flutur PDL-alelnök ennek fényében optimistán nyilatkozott arról, hogy várakozásai szerint ellenzéki ellenszavazatokkal megbukik majd az indítvány, bár Victor Ponta PSD-szóvivő arról beszélt: a PSD töretlenül támogatja az indítványt.
Viorel Hrebenciuc, a PSD képviselőházi frakcióvezetője szerint viszont a PDL már megkezdte a képviselők átcsábítását, állítása szerint Tiberiu Prodan korábbi PNL-s honatya például százezer euróért cserében váltott pártot. Florin Ţurcanu Botoşani megyei liberális képviselő szerint a helyi PDL tízezer eurót ajánlott neki, ha távol marad a voksolástól.
Varujan Vosganian, a bizalmatlansági indítvány ötletét felvető PNL alelnöke közben meggyőződését fejezte ki, hogy az RMDSZ betartja szavát, és honatyái megszavazzák a dokumentumot.
A PNL elnöke, Crin Antonescu ugyanakkor hétfőn kijelentette: bár a párt mindenképpen szeretne többséget kialakítani az indítvány elfogadásához, nem áll szándékában senkivel sem szövetségre lépni. Ezzel cáfolta Mircea Geoana PSD-elnök hétvégi kijelentését, amely szerint a PSD és a PNL együttműködési szerződés aláírására készül az új parlamenti többség kialakítása érdekében leszögezte: kizárják a pártból azon PNL-s honatyákat, akik nem szavazzák meg az indítványt. Párton belüli források szerint a PSD-ben is hasonló szankciókra készülnek, az igazolatlanul hiányzó vagy átszavazó honatyáktól megvonhatják a politikait támogatást.
Egyes párton belüli források szerint egyébként az is fölmerült, hogy a kormány lemond, amennyiben az alkotmánybíróság alkotmányosnak minősíti a bizalmatlansági indítványt, a pártvezetés részéről azonban Vasile Blaga cáfolta ezt a híresztelést.
A bizalmatlansági indítvány megszavazásához a 471 képviselő és szenátor közül 236-nak a támogató voksa szükséges, a PNL, az RMDSZ és a PSD összesen 281 mandátummal rendelkezik a parlament két házában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Látogatottsági adatok