Ennek a mozgalomnak a kialakulását próbálja elősegíteni az illyefalvi LAM Alapítvány, amely idén tavasszal agrárfejlesztési fórumot szervezett biogazdáknak. Képzéskínálatukkal azt próbálják elősegíteni, hogy a térségben gyarapodjon a biogazdálkodással foglalkozók száma, ugyanakkor növelnék a biotermékek ismertségét, elfogadottságát.

A konferencián Solti Gábor, a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének elnöke hangsúlyozta, egy négytagú család éves alapvető zöldség- és gyümölcsszükségletét 250–500 négyzetméteren meg lehet termelni bio módon. Az egyesület honlapján erre vonatkozó tudásanyagot tesz közzé – több mint 100 könyvet és 4000 cikket.

A Magyarországon megjelenő Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége egyik kiadványában egy öttagú család évi friss zöldség – zöldborsó, zöldbab, paradicsom, paprika, korai és késői káposzta, karalábé, kelkáposzta, uborka, főzőtök, vöröshagyma, fokhagyma, sárgarépa, petrezselyem, egyéb zöldségek – területigényét 350 négyzetméterben határozta meg. Ha burgonyát és néhány gyümölcsfát is ültetnek, 500 négyzetméterre van szükség.

T. Veress Éva idén megjelent, Az én biokertem című kiadványában úgy fogalmaz, ekkora területen heti 10-12 óra munkával egy család önellátó lehet zöldségből és gyümölcsből.

Solti Gábor egyébként úgy látja, hogy az ágazat fejlődik, hiszen Romániában tíz évvel ezelőtt még csak 73 ezer hektáron gazdálkodtak bio módon, ez a terület mára elérte a 350 ezer hektárt – ezt a mennyiséget több mint 15 ezer gazda műveli meg.

Máthé Emma, a Székelyföldi Biogazdák Egyesületének elnöke eközben arra hívja fel a figyelmet, hogy a biogazdálkodást egy lépés választja el a hagyományos mezőgazdaságtól, ezért a gazdálkodókat helyzetbe kell hozni, hogy termékeiket értékesíthessék vásárokon vagy bioboltokban.

A romániai biogazdálkodás egyik jó példája a torockói Biogold Egyesület, ahol őshonos magyar háziállatokat – borzderes szarvasmarhát, mangalicát, báznai sertést, erdélyi kopasz nyakú tyúkot – tenyésztenek. Móricz József, az egyesület elnöke viszont arra panaszkodott, hogy bár a farm jelentős turistaforgalmat is lebonyolít, az ott megtermelt egészséges élelmiszert nem tudják felszolgálni a vendégeiknek.

Albert Imre, a Bioterra Egyesület ügyvezetője rámutatott, az ökogazdálkodók a meglévő alaptámogatások – területalapú, hátrányos övezet – mellett hektáronként évi 200 és 600 euró közti többlettámogatást tudnak lehívni.

A Székelyföldön egyébként hagyománya van a háztáji kiskertnek, de előfordul az is, hogy begyepesítik, mert nem érnek rá megművelni. Judit lapunknak elmondta, évekig termelte a zöldséget a kiskertjében, de öt évvel ezelőtt, amikor egy jégeső mindent elvert, lemondott róla. „Munka után rengeteg vesződséggel járt a kert, csak bosszankodtam, ha láttam, hogy megint felvette a gyom, így fáradtan is kimentem kapálni, gyomlálni. Ma már olcsón megveszek mindent a piacon, és nem bajlódom\" – fejtette ki érdeklődésünkre.

Kata eközben éppen egy évvel ezelőtt kezdett kertészkedni a veteményesben. „Amikor kiköltöztünk falura, nem terveztük, hogy zöldséget termesztünk, azt hittük, nem fér bele az időnkbe. De körülöttünk egyre többen kertészkedtek, így kedvet kaptunk. Nagy öröm a saját retek, zöldhagyma vagy éppen a friss fűszernövények\" – ecsetelte.