Caracasi látkép. Az elemzők szerint akár sikeres is lehet Venezuela Maduro elnök elmozdítása után
Fotó: Pixabay
Bár sok a bizonytalanság Venezuelában azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentése szerint az amerikai erők elfogták Nicolas Maduro elnököt, elemzők úgy vélik: van esély arra, hogy az ország békés átmenet után működőképes maradjon.
2026. január 03., 13:522026. január 03., 13:52
2026. január 03., 13:572026. január 03., 13:57
Robert C. Castel aradi születésű, Izraelben élő biztonságpolitikai szakértő szerint január 3-a mérföldkőként vonul be a történelembe.
„Az amerikai különleges erők elfogták Nicolás Madurót, ami aztán az egész napját tönkretette. Ez a rendszerszintű szakadás nemcsak egy korszak végét jelenti, hanem egy rendkívül bizonytalan és törékeny jövő kezdetét is.
– tette fel a kérdést a közösségi oldalán közzé tett gyorselemzésben.
Az elemző szerint a kimenetelt három kritikus mozgatórugó határozza meg:
Castel szerint
„Ebben a szcenárióban a folyamatokat a rendezett átmenet jellemzi az ellenzéki vezetés (Edmundo González Urrutia és María Corina Machado) irányítása alatt” – mutatott rá.
Ez gyors stabilizációval jár, az USA elismeri az átmeneti kormányt, feloldja a PDVSA szankcióit, az IMF és a Világbank pedig gyorssegélyt nyújt a bolivár mentésére. Biztonsági garanciákat is hoz, a katonai felsővezetés – saját vagyonát mentve – együttműködik. Az amerikai SOUTHCOM védelmi ernyőt von a kormány fölé.
Ez technokrata szakértői kabinet kinevezését vonná maga után.
Itt a „fej levágása” nem hozza el a rendszer azonnali halálát, és elhúzódó belső konfliktus alakul ki.
Az elemző szerint ennek jellemzője a „Chavismo de Base” ellenállás lenne, vagyis a radikális „colectivos” csoportok visszahúzódnak a nyomornegyedekbe, aszimmetrikus hadviselést indítva az új kormány ellen.
Mindez katonai fragmentációval járna: míg a vezérkar megadja magát, az illegális gazdaságból élő középvezetők „helyi hadurakká” válnak.
Jellemzője lenne a gazdasági szabotázs is, vagyis az infrastruktúra folyamatos támadása megakadályozza a várt fellendülést, ami közfelháborodáshoz vezethet.
Robbanások következtek be szombaton hajnalban Venezuela fővárosában, Caracasban.
Castel
„Ez a rendszerszintű összeomlás és a külső hatalmak közvetlen beavatkozásának tartománya” – mutat rá az elemző.
Ebben úgynevezett „szürke zónás” intervenció is bekövetkezhet, amely során Oroszország vagy Kína titkos katonai támogatást nyújt az ellenállásnak, Venezuelát egyfajta „latin-amerikai Szíriává” változtatva.
Ez regionális eszkalációhoz is vezethet, a hatalmi vákuumot kihasználva a kolumbiai gerillák és bűnszervezetek totális háborút indíthatnak a drogútvonalakért.
Ez katasztrofális összeomlást is hozhat, amelynek nyomán újabb, többmilliós menekülthullám indul el, ami destabilizálja az egész régiót.
„Venezuela jövője jelenleg egy olyan kártyavárhoz hasonlít, amelynek alapjait Maduro elfogása alaposan megrázta. Ha az új vezetés képes gyorsan beépíteni a katonai tartóoszlopokat és megnyitni az olajcsapokat, az építmény stabilizálódhat. Bármilyen külső lökés vagy belső szabotázs azonban a teljes szerkezet összeomlásához vezethet” – hangsúlyozta Robert C. Castel.
Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője szerint a szombati akció gyors és nagy amerikai siker.
– fogalmazott közösségi oldalán.
„Még az is lehet, hogy van megegyezés Moszkvával és Pekinggel – mondjuk azon az alapon, hogy befektetéseik megmaradnak, cserébe nem tesznek semmit.
Ha ez itt véget ér, és Venezuela stabil marad, és egy sokcsillagos tábornok átveszi Maduro helyét, kezében tartja a hadsereget, az amerikai cégek kiaknázhatják az olajat, ez egy óriási siker lesz Trumpnak, pont az ellentéte a neokonok iraki és líbiai katasztrófájának. Sok még a ha...” – mutatott rá.
Mint ismeretes, miután szombatra virradóra robbanásokról érkeztek hírek Venezuela fővárosából, Caracasból, Donald Trump amerikai elnök bejelentette: az amerikai erők elfogták Nicolas Maduro elnököt és feleségét, ér repülőgéppel elszállították őket.
Donald Trump amerikai elnök többször is figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok új intézkedéseket készül hozni a venezuelai kábítószer-kereskedelemmel vádolt hálózatok ellen, és hogy a szárazföldi támadások „hamarosan” megkezdődnek.
Októberben Trump kijelentette, hogy felhatalmazta a CIA-t, hogy Venezuelában működjön, hogy visszaszorítsa a dél-amerikai országból érkező illegális migránsok és kábítószerek áramlását.
A Reuters értesülései szerint a háttérben ugyanakkor intenzív politikai nyomást gyakorolt Nicolás Maduro elnökre annak érdekében, hogy mondjon le és hagyja el az országot. Az amerikai elnök úgy fogalmazott hétfőn, hogy a venezuelai elnök részéről „okos” döntés lenne, ha távozna a hatalomból.
Az Egyesült Államok bejelentette a venezuelai olajszállítások blokádját, tovább szigorította a szankciókat, és több tucat csapást hajtott végre olyan hajók ellen, amelyek kábítószert szállítottak a Karib-tengeren és a Csendes-óceánon.
Donald Trump a múlt héten arról is beszámolt, hogy amerikai erők csapást mértek egy venezuelai területre, ahol kábítószert szállító hajókat működtettek. Ez volt az első ismert szárazföldi művelet Venezuelában az amerikai nyomásgyakorlás kezdete óta.
Az amerikai kormány Venezuela érintettségét hangsúlyozza az Egyesült Államokba irányuló kábítószer-kereskedelemben, míg Caracas következetesen visszautasítja ezeket a vádakat. A venezuelai vezetés szerint Washington valójában politikai célokat követ, és a Maduro-kormány megbuktatására törekszik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon – közölte a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóosztálya.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás