Elemzők: véget ért egy korszak Venezuelában, rendezett átmenet jöhet

– tette fel a kérdést a közösségi oldalán közzé tett gyorselemzésben.

Az elemző szerint a kimenetelt három kritikus mozgatórugó határozza meg:

• a katonai kohézió (FANB), vagyis hogy sikerül-e amnesztiát kínálni a tábornokoknak a polgárháború elkerülése érdekében,
• az olajcsapok sebessége: milyen gyorsan éri el az export a napi 1,5 millió hordót a gazdasági stabilitáshoz,
• illetve a geopolitikai türelem: Oroszország és Kína elfogadja-e dél-amerikai hídfőállásuk elvesztését?

Castel szerint

„Ebben a szcenárióban a folyamatokat a rendezett átmenet jellemzi az ellenzéki vezetés (Edmundo González Urrutia és María Corina Machado) irányítása alatt” – mutatott rá.

Ez gyors stabilizációval jár, az USA elismeri az átmeneti kormányt, feloldja a PDVSA szankcióit, az IMF és a Világbank pedig gyorssegélyt nyújt a bolivár mentésére. Biztonsági garanciákat is hoz, a katonai felsővezetés – saját vagyonát mentve – együttműködik. Az amerikai SOUTHCOM védelmi ernyőt von a kormány fölé.

Ez technokrata szakértői kabinet kinevezését vonná maga után.

Itt a „fej levágása” nem hozza el a rendszer azonnali halálát, és elhúzódó belső konfliktus alakul ki.

Az elemző szerint ennek jellemzője a „Chavismo de Base” ellenállás lenne, vagyis a radikális „colectivos” csoportok visszahúzódnak a nyomornegyedekbe, aszimmetrikus hadviselést indítva az új kormány ellen.

Mindez katonai fragmentációval járna: míg a vezérkar megadja magát, az illegális gazdaságból élő középvezetők „helyi hadurakká” válnak.

Jellemzője lenne a gazdasági szabotázs is, vagyis az infrastruktúra folyamatos támadása megakadályozza a várt fellendülést, ami közfelháborodáshoz vezethet.

korábban írtuk

Amerikai támadás érte Venezuelát, Caracasból több robbanást jelentettek, Trump szerint elfogták Maduro elnököt

Robbanások következtek be szombaton hajnalban Venezuela fővárosában, Caracasban.

Castel

„Ez a rendszerszintű összeomlás és a külső hatalmak közvetlen beavatkozásának tartománya” – mutat rá az elemző.

Ebben úgynevezett „szürke zónás” intervenció is bekövetkezhet, amely során Oroszország vagy Kína titkos katonai támogatást nyújt az ellenállásnak, Venezuelát egyfajta „latin-amerikai Szíriává” változtatva.

Ez regionális eszkalációhoz is vezethet, a hatalmi vákuumot kihasználva a kolumbiai gerillák és bűnszervezetek totális háborút indíthatnak a drogútvonalakért.

Ez katasztrofális összeomlást is hozhat, amelynek nyomán újabb, többmilliós menekülthullám indul el, ami destabilizálja az egész régiót.

„Venezuela jövője jelenleg egy olyan kártyavárhoz hasonlít, amelynek alapjait Maduro elfogása alaposan megrázta. Ha az új vezetés képes gyorsan beépíteni a katonai tartóoszlopokat és megnyitni az olajcsapokat, az építmény stabilizálódhat. Bármilyen külső lökés vagy belső szabotázs azonban a teljes szerkezet összeomlásához vezethet” – hangsúlyozta Robert C. Castel.

Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője szerint a szombati akció gyors és nagy amerikai siker.

– fogalmazott közösségi oldalán.

„Még az is lehet, hogy van megegyezés Moszkvával és Pekinggel – mondjuk azon az alapon, hogy befektetéseik megmaradnak, cserébe nem tesznek semmit.

Ha ez itt véget ér, és Venezuela stabil marad, és egy sokcsillagos tábornok átveszi Maduro helyét, kezében tartja a hadsereget, az amerikai cégek kiaknázhatják az olajat, ez egy óriási siker lesz Trumpnak, pont az ellentéte a neokonok iraki és líbiai katasztrófájának. Sok még a ha...” – mutatott rá.

Mint ismeretes, miután szombatra virradóra robbanásokról érkeztek hírek Venezuela fővárosából, Caracasból, Donald Trump amerikai elnök bejelentette: az amerikai erők elfogták Nicolas Maduro elnököt és feleségét, ér repülőgéppel elszállították őket.

Donald Trump amerikai elnök többször is figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok új intézkedéseket készül hozni a venezuelai kábítószer-kereskedelemmel vádolt hálózatok ellen, és hogy a szárazföldi támadások „hamarosan” megkezdődnek.

Októberben Trump kijelentette, hogy felhatalmazta a CIA-t, hogy Venezuelában működjön, hogy visszaszorítsa a dél-amerikai országból érkező illegális migránsok és kábítószerek áramlását.

A Reuters értesülései szerint a háttérben ugyanakkor intenzív politikai nyomást gyakorolt Nicolás Maduro elnökre annak érdekében, hogy mondjon le és hagyja el az országot. Az amerikai elnök úgy fogalmazott hétfőn, hogy a venezuelai elnök részéről „okos” döntés lenne, ha távozna a hatalomból.

Az Egyesült Államok bejelentette a venezuelai olajszállítások blokádját, tovább szigorította a szankciókat, és több tucat csapást hajtott végre olyan hajók ellen, amelyek kábítószert szállítottak a Karib-tengeren és a Csendes-óceánon.

Donald Trump a múlt héten arról is beszámolt, hogy amerikai erők csapást mértek egy venezuelai területre, ahol kábítószert szállító hajókat működtettek. Ez volt az első ismert szárazföldi művelet Venezuelában az amerikai nyomásgyakorlás kezdete óta.

Az amerikai kormány Venezuela érintettségét hangsúlyozza az Egyesült Államokba irányuló kábítószer-kereskedelemben, míg Caracas következetesen visszautasítja ezeket a vádakat. A venezuelai vezetés szerint Washington valójában politikai célokat követ, és a Maduro-kormány megbuktatására törekszik.