Kenyér

Kenyér
Hú, de utálta Kistarisznya ezeket a reggeleket. Amúgy sem szeretetett kimászni a meleg paplan alól a központilag hűtött szobalevegőre, így mondták viccesen, központi hűtés, de ezeket a reggeleket kifejezetten gyűlölte. A paplanon kívül egyetlen meleg dolog volt, az édesanyja hangja, bentről melegített, téli reggeleken épp, hogy elegendő erőt meríteni, kisfiam, ébresztő, jajj, csak ne Édesanya mondaná, így olyan nehéz utálni. Egyik héten kétszer, a másikon egyszer volt ő a soros, a testvéri vetésforgó szerint, Kistarisznya a testvéreit is utálta momentán, milyen nyugodtan alszanak.

Demeter Szilárd

2008. szeptember 26., 00:002008. szeptember 26., 00:00

Utálta a jéghideg vizet is a fürdőszobában. Szombat van, gondolta, ha lesz pakura, akkor ma adnak meleg vizet, hát délután majd megfürdik. Ujjbegyeit megnedvesítette, látványos macskamosdást rendezett. A füledet is, szólt rá az édesapja, aki fölé hajolva borotválkozni kezdett. Kistarisznya hátradőlt, apja hasfalától remélt meleget. Megyünk Telepi Mamához, kérdezte, nem tudom, pillantott le rá az apja, attól függ, mi lesz a gyárban.
Kistarisznya a gyárat is utálta.
Hányadik, kérdezte anyját a konyhában, és utálattal nézett a margarinos kenyérre.
Tizenhatodik, édesanyja mintha bocsánatot kérne, Kistarisznya bólintott, nem is rossz, aszongya, hogy akár fél nyolcra is itthon lehetek, és akkor elaludhatom a malacok álmát, rimánkodva nézett, el, fiam, el, de nem késel el az iskolából, öt percet kapsz, öt perc, emelte esküre a kezét Kistarisznya.
Mennyi az idő, kérdezte az édesapja a nagyszobából.
Fél öt, pillantott az órára Kistarisznya, hű, Teve vár, szia, anyu. Kapkodva vette fel a nagykabátot, a csíkos necc, fordult vissza az ajtóból, igen, lépett utána az édesanyja, a sapkát is felvenni.
A sapkát, a sapkát, dohogott lefelé a lépcsőkön Kistarisznya, sapka, kesztyű, sál, nem vagyok dedós. A harmadikon Teve várta, hányadik vagy, kérdezte Kistarisznya, tizenöt, akkor jó, én tizenhat, vidult fel a két gyerek, ezek szerint az anyák is egyeztettek.
Kistarisznyának heti három ágyvetésébe és két sepregetésébe került, hogy a bátyja ráálljon a testvéri vetésforgó olyanképp való módosítására, hogy Tevével egyszerre kerüljön sorra. Teve, a padtársa, heti négy szemétlevivéssel vásárolta meg ugyanezt az ő bátyjától, testvéreik nem voltak osztálytársak, nekik nem volt fontos.
Az éjsötét utcát alig világították meg az imitt-amott felgyújtott villanyok, munkába készült a negyed. Két négyemeletes tömbház nézett egymással farkasszemet, a köztük lévő téren gyülekezett a hajnali had. Kistarisznya és Teve a sor elejéhez rohant, egy, kettő, három, négy, számoltak jó hangosan, hogy mindenki tudja, nekik már itt van a neccük, tizenöt, tizenhat, ez a necc nem a miénk. Kié ez a necc, fordult Kistarisznya dühösen a felnőttek csoportjához, az enyém, mondta Ilonka néni, akkor tessék a helyére vinni, a tizenhatodikok mink vagyunk. Ne mondd, kisfiam, én már fél négykor kiraktam a szatyromat, álmában, mordult fel Teve, ott tetszett kirakni fél négykor, szemtelen, sivította Ilonka néni, köré tömörültek a katolikus női szentek, becézve, a Margit például Manyi néni volt, Manyi néni a pártjukra állt, vigye innen a koszos „szatyrát”, Ilona, mondta nyugodtan, Manyi néni a néptanácsnál dolgozott, szava volt.
Ilonka néni szipogva visszavonulót fújt, csak ne cirkuszoljanak, nekem gyenge a szívem, motyogta, mert sokat szeretett vele, mondta jó hangosan Józsi bácsi, úgy értem, sok férfit, a katolikus férfi szentek is ott álltak, röhögtek.
Hét órakor már utcányira dagadt a sor. A pékség teherautója araszolva tolatott a bejárat elé. A tömeg némiképp dühösen nézte, a sofőrnek bezzeg nem kell sorba állni, neki biztos jut fehér kenyér, mert ez volt a kérdés: fehér vagy barna?
Csak barna kenyér van, ne tolongjanak, köpött ki a sofőr, és két fagyosszenttel elkezdték lepakolni a ládákat.
Fehér vagy barna, kérdezte kishúga is, amikor Kistarisznya visszabújt elaludni a malacok álmát. Barna, morogta Kistarisznya. Ó, nyöszörögte csalódottan a kishúg.
Ő sem szerette a barna kenyeret.

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2018. július 21., szombat

Holdra szálláshoz fogható szellemi megvalósítás – Kovács István unitárius lelkész ember és vallás szabadságáról

Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.

Holdra szálláshoz fogható szellemi megvalósítás – Kovács István unitárius lelkész ember és vallás szabadságáról
2018. július 07., szombat

Vegyük az adást, ne csak az érettségit

Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.

Vegyük az adást, ne csak az érettségit
Vegyük az adást, ne csak az érettségit
2018. július 07., szombat

Vegyük az adást, ne csak az érettségit

2018. július 01., vasárnap

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, az anyák tragikus sorsú megmentője

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, az anyák tragikus sorsú megmentője
2018. június 02., szombat

Egész Erdélyt bejárja az igazságos király - Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a Mátyás király emlékév jelentőségéről

A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a

Egész Erdélyt bejárja az igazságos király - Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a Mátyás király emlékév jelentőségéről
2018. május 06., vasárnap

Megmenthető a magyar orvosképzés? – Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd írása

Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.

Megmenthető a magyar orvosképzés? – Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd írása
2018. április 22., vasárnap

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?

‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?
Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?
2018. április 22., vasárnap

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?

2018. április 15., vasárnap

Politikai kérdés az európai kisebbségvédelem – Szalayné Sándor Erzsébet az Európa Tanács romániai jelentéséről

Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.

Politikai kérdés az európai kisebbségvédelem – Szalayné Sándor Erzsébet az Európa Tanács romániai jelentéséről
2018. április 09., hétfő

Nyelvgazdagító, megmentett székely szókincs - Sántha Attila a Bühnagy székely szótárról

Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.

Nyelvgazdagító, megmentett székely szókincs - Sántha Attila a Bühnagy székely szótárról
2018. március 25., vasárnap

Szervesülő közeg a Kárpát-medencei irodalom – interjú a friss József Attila-díjas Karácsonyi Zsolt költővel

A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.

Szervesülő közeg a Kárpát-medencei irodalom – interjú a friss József Attila-díjas Karácsonyi Zsolt költővel
2018. március 18., vasárnap

Külön bejáratú, képlékeny igazságok hálójában – Valóságérzékelésünk szubjektivitása az Illegitim című kolozsvári előadásban

Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.

Külön bejáratú, képlékeny igazságok hálójában – Valóságérzékelésünk szubjektivitása az Illegitim című kolozsvári előadásban