„Egy színekben gondolkodó grafikus és egy rajzoskedvű festő képeit”, azaz Gy. Szabó Béla pasztelljeit állították ki a kolozsvári magyar főkonzulátuson.
2015. június 10., 19:372015. június 10., 19:37
„A fametszetek erdélyi koronázatlan királyának tartott Gy. Szabó Béla pasztelljeit kevésbé ismerik, életében egyetlenegyet sem adott el, sőt kiállítás is csak egyszer nyílt belőlük” – magyarázta Németh Júlia művészettörténész a kolozsvári magyar főkonzulátus rendezvénytermében, a neves alkotó pasztellképeiből ízelítőt nyújtó tárlat megnyitóján.
A kedd esti eseményen Mile Lajos főkonzul köszöntötte a termet csaknem zsúfolásig megtöltő közönséget. A diplomata elmondta: Magyarországon ritkán tanúsítanak ekkora érdeklődést az emberek egy képzőművészeti tárlat iránt, de az érdeklődés nem véletlen, hiszen nem akármilyen esztétikai élményt nyújtanak Gy. Szabó Béla alkotásai.
A főkonzul szerint a képzőművész rendkívül termékeny volt: összesen 14 ezer rajza, kétszáz pasztellje és 1500 fametszete maradt fenn. Életében 300 kiállítása volt, halála után pedig a most megnyílt tárlat a százkettedik. Gy. Szabó Béla 1905-ben született és 1985-ben halt meg, így minden szempontból kerek évforduló adott alkalmat művei kiállítására.
Ferenczy Miklós református lelkész, a gyulafehérvári születésű képzőművész hagyatékának őrzője előadásában többek között elmondta: Gy. Szabó Bélának óriási munkabírása volt, naponta 15-16 órát dolgozott. Döntő hatása volt művészetére az, hogy 1931-ben a kolozsvári Energia Villamossági Gépgyárban kapott állást, noha ez csak két évet tartott, ugyanis az 1929–33-as gazdasági válság végére megszűnt a munkahelye. A nagyközönség azonban ennek köszönhetően Kolozsváron tekinthette meg először Gy. Szabó alkotásait 1932 decemberében egy csoportos kiállításon.
Németh Júlia művészettörténész ugyanakkor elmondta: Gy. Szabó Béla már fiatalon bejárta Olaszországot, aztán később Ausztriában, Belgiumban, Kínában, Mexikóban, az azték kultúra bölcsőjében és Kolumbiában is megfordult, az így megszerzett kulturális tapasztalatait pedig megjelenítette műveiben is. Mint kifejtette: a pasztell átmeneti műfaj a grafika és a festészet között. „A tárlaton egy színekben gondolkodó grafikus és egy rajzoskedvű festő képeit tekinthetik meg az érdeklődők” – tette hozzá Németh.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!