A külhoni magyarok sokszor nem tudnak élni meglévő jogaikkal, ezért a jogtudatosság fejlesztése kiemelt feladat a következő időszakban – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikai helyettes államtitkára a Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetem résztvevőinek tartott előadásában, szerdán a fővárosi Magyarság Házában.
2015. július 08., 14:072015. július 08., 14:07
2015. július 08., 15:172015. július 08., 15:17
Wetzel Tamás a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) rendezvényén közölte: a jogtudatosság mellett egyfajta „hálózatosságra” is szükség van, arra, hogy ismerjék egymást azok, akik jogvédelemmel szeretnének foglalkozni.
A helyettes államtitkár kiemelte, hogy fokozottan jelen kell lenni a nemzetközi fórumokon is, és képviselni kell a nemzetközi szervezetekben a kisebbségek érdekeit, jogait. „Mi tudjuk, hogy igazunk van, de ezt meg is kell tudni mutatni” – mondta.
Kitért arra is: a magyar jog mindig a kettős állampolgárság mellett tette le a voksát, és természetes állapotnak vették, hogy valaki akár több állampolgársággal is bír. Ez egy természetes, az identitásból levezethető fogalom – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki az egyszerűsített honosításért is felel.
Tájékoztatása szerint eddig több mint 700 ezren éltek a lehetőséggel. Ma már megkérdőjelezhetetlen ennek létjogosultsága: tulajdonképpen „volt állampolgárainknak adjuk vissza állampolgárságukat” – közölte Wetzel Tamás, aki szerint bizonyos esetekben történelmi jóvátételről van szó.
Kántor Zoltán, a kutatóintézet vezetője azt mondta: a külhoniak képzése – akár a szülőföldjükön, akár nyári egyetemeken – különösen fontos, azért is, hogy képzett szakemberek segítsék a kisebbségijog-kiterjesztést a szomszédos országokban, és járuljanak hozzá a jogtudatossághoz.
Az a cél, hogy a külhoni magyarok bátran élhessenek a jogaikkal. Ez kulcskérdés – közölte Kántor Zoltán, hozzátéve: a magyarságnak valamennyivel több joga van, mint amennyivel ténylegesen él, bár messze kevesebb, mint amennyire szükség lenne.
Csóti György, a KJI igazgatója felidézte, hogy az intézet három éve alakult, majd megállapította: a kisebbségi jogvédelem az elcsatolt területeken katasztrofális állapotban van. Ez Szlovákiában, Romániában és Ukrajnában különösen igaz, de sok probléma van Délvidéken, és megoldandó kérdések vannak Horvátországban, Szlovéniában is.
Kiemelte: a teljes körű és tényleges autonómia a megoldás az elszakított területeken, de addig is, amíg ennek különböző formáit elérik, az a cél, hogy a magyarság olyan jogvédelmet kapjon, hogy emelt fővel tudjon élni a szülőföldjén.
Az intézet előadásokat, nyári egyetemeket, konferenciákat szervez a fiatal jogászoknak, kezdő ügyvédeknek, hogy az európai és magyar joggyakorlatot megismerjék és azt hasznosítani tudják – közölte.
A július 6-tól 12-ig tartó nyári egyetem célja, hogy felkutassa azokat a joghallgatókat, kezdő jogászokat vagy doktoranduszokat, akik a téma iránt kellően elhivatottak, jövőbeni szakmai tevékenységük során érdemben kívánnak a határon túli magyarok jog- és érdeksérelmeinek védelmével foglalkozni.
A nyári egyetem tematikájában az állampolgárság kérdéskörének nemzetközi és Európa-jogi vetületeire, az egyes autonómiakoncepciókra, a kisebbségi nyelvhasználat és az oktatási jogok kiterjesztésének kérdéskörére, valamint a kisebbségek politikai képviseletének témakörére fókuszál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár Románia líbiai nagykövetségén több mint tíz éve nem tevékenykedik személyzet, folyamatosan fizették a bérleti díjat az ingatlan után – árulta el Oana Țoiu ügyvivő külügyminiszter.
Szervezett bűnözői csoportot számoltak fel a bolgár, görög, holland és román hatóságok, a bűnszervezet előállított hét tagja a gyanú szerint bérelt, lopott és hamisan regisztrált járművekkel csempészett migránsokat a Balkánon keresztül Olaszországba.
Egy férfi leköpte Magyar Péter miniszterelnököt a budapesti Nyugati pályaudvaron, ahová a kormányfő Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel együtt érkezett, hogy ismertesse a 3500 milliárd forintos Baross Gábor Vasútfejlesztési Programot.
Az alaptörvény 17. módosításával Magyarországon politikai önkényuralmi rendszer jött létre, és a Fidesz, mint ellenzéki párt ezzel szemben határozza meg magát – jelentette ki Orbán Viktor szerdán Budapesten.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerint az Iránnal folytatott háború 37,5 milliárd dollárba került az Egyesült Államoknak, de a szakértők korábban a CNN-nek azt nyilatkozták, hogy a tényleges összeg valószínűleg ennél jóval magasabb.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden menesztette Olekszandr Szirszkijt, az ukrajnai fegyveres erők főparancsnokát, és helyére Mihajlo Drapatijt, az Egyesített Erők parancsnokát nevezte ki.
Ellenállási nyilatkozatot tett közzé a Fidesz országos elnöksége és parlamenti képviselőcsoportja, amelyben illegitimnek nevezték az új politikai rendszer.
Az ügyészség nyomozói előzetes bejelentés nélkül kedden megjelentek a Fidesz szervereit biztosító központban azzal a szándékkal, hogy lefoglalják a párt teljes kommunikációs rendszerét és adatbázisait – közölte Havasi Bertalan az MTI-vel.
Ne legyenek gyávák meghívni Magyarország miniszterelnökét Tusványosra – kérte Magyar Péter miniszterelnök kedden az Országgyűlésben, a frakciók képviselőinek válaszolva.
Románia felvétele a vízummentességi programba továbbra is prioritás marad az Egyesült Államokkal fennálló kétoldalú kapcsolatokban – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!