Határnyitás számos kérdőjellel

Bizonytalanságot szült és több kérdést is felvetett a külügyminisztérium múlt heti rendelete, amely tíz alkalmi határátkelő megnyitását hagyja jóvá a román–magyar határszakaszon. A rendelet értelmében a hétvégétől kezdődően, heti egy alkalommal lehet majd átkelni a határállomásokon, előre rögzített órarend szerint. Kiderült azonban, az aszfaltúton kívül semmilyen más infrastrukturális feltétel nem adott a határnyitáshoz, az érintett önkormányzatok illetékesei szerint ezt nehéz lesz napokon belül megoldani.

Megduplázódik az átkelők száma

Magyarország és Románia közös határszakaszán évekkel ezelőtt tíz határ menti település közelében épült új út a 2007–2013-as, határon átnyúló együttműködési program keretében azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a környék lakóinak az átjárását, és fellendítsék a régió gazdasági életét. A két országot tíz új ponton összekötő út mentén nem épültek határátkelők, mivel az eredeti ütemterv szerint Romániát és Bulgáriát 2011 tavaszán vették volna fel a belső határellenőrzés nélküli uniós államok közé, schengeni csatlakozásukat azonban a tagországok rendre elhalasztották. Így ezeken az utakon azóta is sorompók jelzik, hol húzódik az országhatár.

Jelenleg mindössze 10 közúti határátkelő működik Románia és Magyarország között, átlagosan 40 kilométerenként lehet átjárni, ami tipikus kelet-közép-európai probléma, hiszen Nyugat-Európában sokkal sűrűbben vannak összeköttetési pontok a szomszédos országok között. A Szatmár.ro portál szerint Romániának azért vált sürgőssé a határnyitás, mivel az Európai Fejlesztési Alap az év elején arról tájékoztatta a kormányt, előfordulhat, hogy az államnak vissza kell fizetnie az útépítés költségeit, mivel az utakat nem használják rendeltetésük szerint.

Szükség van a magyar segítségre

Szatmár megyében Károly­pusztán, Szárazbereken és Nagypeleskén nyílik határátkelő a külügyi tárca rendelete szerint. Utóbbi két település Lázá­ri községhez tartozik, amelynek a polgármestere, Lengyel István a Krónikának elmondta, a máramarosszigeti területi határrendészeti hatóság a múlt héten tájékoztatta a polgármesteri hivatalt a döntésről, ami „érthető módon\" teljesen felkészületlenül érte az önkormányzatot. A rendelet szerint ugyanis az érintett településeknek kell biztosítaniuk az infrastrukturális feltételeket. Az elöljárótól megtudtuk, a község területén lévő két átkelőnél már két alkalommal is terepszemlét tartottak a határrendészet illetékeseivel, és az a döntés született, hogy a szárazberki határátkelőt szombaton, a nagypeleskeit pedig vasárnap tartják nyitva 10 és 18 óra között.

„A határrendészeti hatóság folyamatosan egyeztet a magyarországi féllel, mivel szükség van a segítségükre. Egyelőre mobil egységekkel oldanák meg az utasok ellenőrzését, mindaddig, míg kialakítjuk az állandó átkelőhelyet. Tudomásom szerint erre csak a magyarországi határrendészetnek van kapacitása. Nyilvánvaló, hogy ők jóval előrébb tartanak ezen a téren. A későbbiekben konténereket kell kihelyezzünk, elektromos áramot kell bevezetni – felméréseink szerint 1,5 kilométer hosszú távvezetéket kell kiépíteni –, szóval nem lesz könnyű. Reményeink szerint ezzel leghamarabb május–június környékén tudunk elkészülni. Addig biztosan marad a hétvégi program\" – részletezte az elöljáró. Lengyel István elmondta, a környék lakói évek óta várják a határnyitást, hiszen a térségnek gazdasági és idegenforgalmi fellendülést hozhat.

Oana Pîrcălab, a Szatmár Megyei Határrendészet szóvivője a Szatmár.ro-nak hétfőn úgy nyilatkozott, a külügyi tárca valószínűleg három hónapig figyelemmel követi majd a három átkelőhely forgalmát, és ennek függvényében dönthet arról, hogy indokolt-e az állandó átkelő kialakítása.
Bihar megyében Érsemjént, Biharfélegyházát és Vizesgyánt érinti a külügyminisztériumi határozat, ezeken az átkelőhelyeken is hetente egy alkalommal, szombatonként emelik fel a sorompókat, a prefektúra és nagyváradi területi határrendészeti hatóság azonban a helyi sajtónak nem kívánt nyilatkozni a témában. Kelemen Zoltán, Biharfélegyháza polgármestere a Reggeli Újságnak elmondta, azt szeretnék, ha az új határátkelők folyamatosan a lakosság rendelkezésére állnának. Az elöljáró úgy fogalmazott, amennyiben megvalósul az állandó összeköttetés, fellendülhet a térség ipari fejlődése.