Hirdetés

Villáminterjú Markó Bélával, az RMDSZ leköszönő elnökével

– Tizennyolc év elnöklet után mi készteti a visszavonulásra? – Be szeretném fejezni az el sem kezdett verseimet. RMDSZ-elnökként erre sem időm, sem ihletem. Úgy gondoltam, éppen itt az ideje, hogy ismét nekilássak írni, ugyanis, mint jeleztem, némi adósságaim vannak ezen a téren.

Szucher Ervin

2010. december 30., 09:292010. december 30., 09:29

 – Pedig ön politikusként is költött…
– Költöttem, de jobbára csak pénzt. Most meg kénytelen vagyok verseket írni a néhány éve felvett summára.

– Pedig én azt gondoltam, hogy hátradől, és kezében a távirányítóval a tévé előtt fog lazítani.
– Nincs szükségem tévére. A távirányítóról viszont nem szívesen mondanék le. És ezt közöltem esetleges utódommal, Kelemen Hunorral is.

– Miért éppen őt szeretné látni a székében? Miért nem Eckstein-Kovács Pétert? Valami hiányzik belőle?
– Nem hiányzik semmi, ellenkezőleg. Neki eggyel több van.

– Eggyel több mije? Csak nem…
– Nem, dehogy! Én nem vagyok nyilas, hogy az ilyesmit ellenőrizzem! Különben is utálom a nacionalizmust, a sovinizmust meg a rasszizmust.

– Értem. De miből van neki eggyel több?
– Ágból.

– Anyai vagy apai?
– Csillag. Én mind ’89 előtt, mind ’89 után, de főként az utóbbi nyolc évben az ötágú csillag jegyében gondolkodtam és cselekedtem. Ő meg a hatágúval rokonszenvez.

– De mitől jobb Kelemen?
– Hát attól, hogy ő arra a kőművesre emlékeztet, aki befalazta a feleségét. Gondolja csak el, hány férj meg meny szimpatizál egy ilyen alakkal, akiben magát látja, amint szabadulni próbál nagypofájú feleségétől vagy anyósától.

– Térjünk a koalícióra. Itt az év vége, és még mindig nem ment át a tanügyi törvény, önök mégsem léptek ki a kormányból, pedig megígérték.
– Valóban az év végéig adtunk terminust partnereinknek. De arra nem emlékszem, hogy éppen 2010 lett volna az az év.

– De hát itt halaszthatatlan dolgokról van szó. Mint például a történelem meg a földrajz magyar nyelven való tanulása.
– Nem kell ezen annyit filozofálni. Kérdem én, annak a magyar gyermeknek nem mindegy, hogy magyarul sajátítja el, hogy Arad megye székhelye Arad, vagy románul tanulja meg, hogy Arad megye székhelye Arad? Vagy, hogy térjek a történelemre: teljesen egy és ugyanaz, hogy a tanár románul vagy magyarul magyarázza el annak a székelyföldi magyar tanulónak, hogy ő az ősi román föld lakója.

– De hát elnök úr, ez már a kompromisszumok kompromisszumának a netovábbja!
– Miért, a politika nem a kompromisszumok művészete?

(Az írás pamflet)

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

Hirdetés
Hirdetés