Plakátokból, grafikákból, címerekből, kisplasztikákból, hologramokból állított össze gyűjteményes kiállítást a G. Caféban Novák József, aki a legkorábbi munkáitól a legújabbakig mutat be ízelítőt alkotásaiból.
2015. szeptember 01., 20:562015. szeptember 01., 20:56
A jelenleg kultúrkocsmaként működő kávézó egykor a Magyarországra áttelepedett képzőművész, Simon Endre lakása volt, ahol frissen diplomázott designerként Novák József gyakran megfordult.
„Sokat tanultam ebben a házban, az egyetem elvégzése után segédkeztem a kiállítások megszervezésében, a képeknek a falakon való elhelyezésében. Annyira, hogy az egyik kiállításom megnyitóján, miután Simon Endre már rég elköltözött Marosvásárhelyről, azt kérdezte valaki tőlem, hogy Endre hol van? Mondtam, hogy nem tudom, hol van, de nincs itt Marosvásárhelyen. A tárlatom berendezésének koncepciója ugyanis őt idézte\" – mesélte a képzőművész, aki most mintegy harminc munkájával díszítette ki a kávézó, az egykori műteremlakás falait.
A leghamarabb szembetűnő mű a két nagyméretű plakát, amelyeket Novák József a Kultúrpalota százéves évfordulójára készített. A Bernády építtette Városházáról és a Kultúrpalotáról egy-egy sorozat készült, amelyek a külső- és belső ornamentikát mutatják be, ezekből most látható néhány darab. Novák József, aki a Maros Megyei Múzeum munkatársa, számos múzeumi rendezvény plakátját tervezte meg, azokból is láthatóak a legszebbek, például a múzeumok éjszakája, tudományos konferenciák, kiállítások plakátjai.
A Rákóczi család címereit válogatta be a kiállítás anyagába a címerkészítéssel is foglalkozó Novák, aki saját ujjlenyomatából elkészítette az önarcképét is, instant kávéból pedig az amerikai szimbólumot, a Szabadság-szobrot festette meg, amely szeptember 11-én kezében nem könyvet, hanem fegyvert tart. Háromdimenziós alkotásai, kisplasztikái, számítógépes hatású grafikái, hologramjai egyedi hangulatot nyújtanak a kávézó félhomályos termeinek. A Fúziók című, madarakat ábrázoló munkájáról elmondta, hogy azt még 1973-ban, kilencedikes korában festette, amikor még csak nem is sejtette, hogy egyszer majd képzőművész válik belőle és egyéni kiállítása lesz. Felnagyította, egy-két ecsetvonással még igazított rajta, de a lényeg negyven évvel ezelőtt készült – mondta.
A vásárhelyi képzőművész egyben a Novax rockegyüttes alapítója is, így az első koncertplakátok is felkerültek a falra, ahogy az együttes fennállásának 25-ik, illetve 30-ik évfordulójára készítették. A kiállítás létrejöttében Plájás István fotó- és Csatlós Levente képzőművész is közreműködött.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!