Színházi versenyhelyzet

Az új törvény egyik legfontosabb kitétele, hogy közpénzekből normatív támogatást nyújtana a magántársulatok, zenekarok számára is. Amennyiben egy magánkezdeményezés bebizonyítja, hogy szükség van rá az adott közösségben – olyan nézői, hallgatói réteg igényeit elégíti ki, amelyre a meglévő állami intézmények nem képesek –, a polgármesteri hivatalnak kötelessége felülvizsgálni a helyzetet, és adott esetben támogatást biztosítani számára. Hosszú távon versenyhelyzet alakulhatna ki a kultúrpiacot monopolizáló költségvetési intézmények és a magántársulatok, zenekarok között. Egyelőre azonban nem tisztázott, hogy az olcsó szórakozást kínáló, nem lojális konkurencia milyen módon szűrhető majd ki, hiszen a törvényalkotók a hagyományos intézmények értékeit is védeni szeretnék.
A kolozsvári megbeszélésen elsősorban a szeptembertől életbe lépő új bérezési rendszerről tárgyaltak a felek. Demeter András a tervezetet ismertetve elmondta, a továbbiakban nagyobb mozgásteret biztosítanának a színészeknek. Ez pontos tervezést igényel: a színésznek napra pontosan tudnia kell már szeptemberben, hogy például április közepétől május közepéig milyen foglalkoztatottsága lesz  saját társulatánál. A fizetését ugyanis a leendő munkája függvényében állapítják meg: az előadás-, főpróba- és próbaszámot figyelembe véve, továbbá azt is, hogy statisztaként, mellékszereplőként vagy főszereplőként tartanak igényt a munkájára. A pontos tervezés ugyanakkor lehetőséget nyújt a színésznek arra, hogy a próba- és előadásmentes időszakokban más társulatokhoz szerződjék. A konzultáción fény derült arra is, hogy a bérezési rendszer új tervezete csak a színészek esetében alkalmazható teljes egészében: a filharmóniák vezetőivel újabb tárgyalást kezdeményeznek a jogszabályalkotók. Marius Tabacu, a kolozsvári filharmónia vezetője érzékletes példákkal világított rá arra, hogy a zenészek esetében más elbírálásra van szükség: a muzsikusok mindegyike jelen van mindegyik nagyzenekari koncerten, továbbá a hárfás munkáját nem lehet kisebb értékűnek tekinteni, mint az elsőhegedűsét, még akkor sem, ha az előbbi jóval ritkábban szólal meg.
A megbeszélésen jelen levő Béres László, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgatója lapunknak elmondta, a fizetések emelésére vonatkozó kitételt csak üdvözölni lehet. Csak az a kérdés – vetette fel –, hogy az önkormányzati fenntartású színházak honnan teremtik majd elő a fizetésalap három-négyszeresét. Szerinte a megoldást a Magyarországon már működő hármas – önkormányzati, minisztériumi és pályázati – finanszírozási rendszer jelentené. Valószínűsítette továbbá, hogy több helyen leépítésekkel próbálnak majd javítani a helyzeten, és ez – továbbá a magántársulatokkal való versenyzés – megnehezítheti a művészszínházi törekvéseket.