2010. január 11., 10:502010. január 11., 10:50
A Szilágyság hetilap – sok erdélyi újsághoz hasonlóan – mostanában lett húszéves, azonban mint Józsa László főszerkesztő kifejtette, a lap már 1883-ban megszületett, 1944-ben azonban teljesen megszűnt. Pedig a két világháború között még virágzott az ottani sajtó: csak Szilágysomlyónak nem kevesebb mint tizenhárom magyar és román lapja volt, még egy színikritikai kiadvány is megjelent – tudtuk meg a főszerkesztőtől.
Amikor aztán az 1989-es rendszerváltás után újraindult a Szilágyság, a tömeges kivándorlások miatt az egész megyében tulajdonképpen egyetlen magyar újságíró maradt, Fehér László. Mint ő maga elmesélte, a kezdetekkor a legkevésbé sem mentek simán a dolgok: először a román lapban jelentetett meg egy magyar nyelvű oldalt, majd sikerült aztán egy önálló, kétoldalas magyar újságot összehozni.
Anyagi és technikai okai is voltak a nehézkes indulásnak. „Még magyar szedőnk sem volt a nyomdában, egy magyarul úgy-ahogy beszélő román ember látta el ezt a feladatot, ékezetes betűkkel pedig egyáltalán nem rendelkeztünk” – emlékezett vissza Fehér László, aki 1992-ig vezette a lapot, majd ezt a munkát 1995-ben vette át Józsa László. A Szilágyságot most is egyetlen alkalmazottként szerkeszti hetente tizenhat oldalon, a többi munkatárs cikkdíjért dolgozik.
Fehér eközben létrehozta, és azóta is működteti a Hepehupa című kulturális folyóiratot, amelyben történelmi, irodalmi, néprajzi írások, tanulmányok, valamint vers és próza jelenik meg – a szerzők pedig honorárium nélkül dolgoznak. A Várad szerkesztőségében több, régóta Bihar megyében élő szilágysági hallgatta a beszámolókat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok