Sarkantyú és könyvkapocs a szemétgödörből

A Maros megyei múzeum munkatársai hat évvel ezelőtt kezdték el az ásatásokat a marosvásárhelyi várban, azonban pénzszűke miatt eddig nem sikerült kellőképpen kihasználni a nyári hónapokat – volt olyan év is, hogy mindössze két hétre futotta az éppen rendelkezésre álló összegből.
Az idén első alkalommal a kulturális minisztérium támogatását élvezik a kutatók, akik pályázati úton mintegy háromszázmillió régi lejt nyertek el. A múlt héten az eddigi legnagyobb szabású munkálatokat kezdhették el, öszszesen öt helyszínen. A ferences kolostor maradványain kívül a régészek a vár területén egykor létező más építmények, lakóházak, katonai létesítmények maradványait is keresik. Az ásatásokat irányító Soós Zoltán régész a Krónikának elmondta, a kolostorhoz tartozó szemétgödrökből késő középkori csempemaradványokat, csontokat, konyhakés-töredéket, könyvkapcsokat, sarkantyúkat és más használati eszközöket emeltek ki. Érdekességnek és újdonságnak számít a könyvkapocs, hiszen eddig csupán könyvveretet találtak.
Felszínre bukkant továbbá számos olyan tárgy is, amely a vár katonai múltjáról vall – az erődöt az 1700-as évektől szinte napjainkig főként katonai célokra használták. A 19. századi töltésrétegekből bajonettek, töltények kerültek elő. Az első világháború idején az osztrák–magyar hadsereg gyalogsági alakulata állomásozott a várban, abból az időből maradt a – ma már ritkaságnak számító – jó állapotban lévő, zománcozott ivóedény.
A leletek feltárásával egy időben a múzeum munkatársai elkezdték a régészeti park kialakítását is, ahol részben rekonstruálva mutatják be az egykori épületeket. Néhány méteren már megépült egy ötven centiméteres fal, a hajdani kolostor egyik alapfalának a helyén. Soós Zoltán elmondta, a vár délnyugati részében a kolostor ebédlőtermének alapfalait állítják fel. A területet gyepesítik, és tájékoztató szövegekkel táblákat helyeznek el. A kolostor romjainak feltárása után a régészek az északi szárny alatti pince feltárásához kezdenek hozzá – mikor ez megtörtént, a helyiségben borpince kap helyet.
A várban folyó munkálatokat elsősorban a múzeum régészei végzik, de sok olyan diák is bekapcsolódott, aki már több éve visszajár, és felelősségteljesen végzi a munkát. „Ezek a fiatalok érdeklődőek, lelkesek. Tudják, mire kell figyelni, hogyan kell ásni, hogy ne okozzanak kárt a leletekben. Örömmel dolgoznak, és nem igényelnek különösebb felügyeletet: a reggeli eligazítón elhangzottak alapján munkálkodnak, és ha valami előkerül, akkor arról azonnal értesítik a kutatásvezetőt” – mondta el Soós Zoltán. Az idén első alkalommal hat magyarországi egyetemista is részt vesz az ásatásokban, a kolostor feltárásában. A tervek szerint idén október közepéig dolgoznak, illetve amíg a anyagi lehetőségek és az időjárás engedi. Munka viszont jövőre, és minden bizonnyal azután is marad, hacsak az eddigi „hullámzó” finanszírozás helyett nem sikerül kiszámítható összegből gazdálkodniuk a régészeknek.