Régi nóták Biharországból

Beszélgetés Hajdu Géza nagyváradi színművésszel. Nagyváradon a századfordulón legalább annyi cigánybanda húzta a nótát, mint Budapesten, de mára a számuk igencsak megfogyatkozott. A sokak által divatjamúltnak tartott műfaj – amelynek azonban számtalan darabja a magyar irodalomból merített, és neves zeneszerzők is megpróbálkoztak vele – felelevenítésére Régi nóta, híres nóta Biharországból címmel pénteken nótaestet tartanak a református püspöki palotában.

2006. november 29., 00:002006. november 29., 00:00

Honnan származik a műsor ötlete?
A nótaműsort a nagyváradi származású Nemlaha György kezdeményezte, ő gyűjtötte össze a budapesti Széchényi könyvtárból az utóbbi 150 év Biharországhoz kötődő műdalait. Ezeknek a nótáknak nagy részét mindenki ismeri, hiszen énekelgetjük őket mulatságokon, de fogalmunk sem volt arról, hogy közük van Nagyváradhoz, Biharhoz, és olyanok is vannak, amelyekről sokan azt hiszik, hogy népdalok, pedig igazából műdalok.
A hatalmas dalkészletből milyen szempontok szerint válogatták ki a repertoárba bekerült énekeket? Mit lehet tudni ezek születéséről?
Az előadás a város szülötte, Szigligeti Ede nevéhez fűződő népszínművek dalaival kezdődik, olyanokkal, mint a Rózsabokorban jöttem a világára vagy a Kecskebéka felmászott a fűzfára. Kevesen tudják, hogy Arany János is hatalmas műdalkincset hagyott ránk. Ez csak halála után derült ki, mert titokban tartotta, pedig még Szalontán megtanult gitározni, ezt pedig továbbfejlesztette diák- és színészkorában. Rengeteg nótát írt, ezek közül a közönség a Kondorosi csárdát hallhatja majd. A nótacsokorban elhangzanak majd megzenésített Petőfi-versek is, ezek úgy kötődnek Biharhoz, hogy a nóták zeneszerzői környékbeliek voltak: például Balázs Árpád, aki Zilahon a költő 11 versét zenésítette meg. Õ szerezte a legnépszerűbb dalokat, a Befordultam a konyhára vagy a Fa leszek, ha fának vagy virága címűt.
A műsor nemcsak időutazás, hanem ezek szerint a régió földrajzi helyeit is bejárja. Nagyváradhoz és környékéhez milyen dalszerzők neve kötődik?
Dalszerzőkben az Érmellék a leggazdagabb: Fráter Loránd, a nótás kapitány Érsemlyénből származik, vagy a bátyja, Fráter Béla, akiről kevesen és keveset tudnak: egyik legismertebb daluk az Azt beszélik a faluban. Ha tovább utazunk, ott van a csokalyi Fényes család, amely szintén nagyon sok nótát hagyott hátra. A váradi zeneszerzők közül Beleznay Antalt és Váradi Aladárt említeném, tőlük is hat dalt fogunk elénekelni, aztán Kondor Ernő nótái következnek, mint a Vén cigány, vagy az Egy, kettő, három, négy. Ányos Laci és Sas Náci nótáit is előadjuk, de a város muzsikáló főispánját, Hlitkay Endrét sem hagyjuk ki a sorból, aki egymaga is szerzett dalokat, de Ákom Lajossal, Molnár Jenővel közösen is mulatott, feltehetően ebből az időből maradtak ránk a Betyáros kis kalapom, vagy Ezt az utcát hogyha járom című dalok.
Kiket láthat majd a közönség? A premier után eljutnak-e máshová is ezek a nóták?
A négytagú zenekart Benedek Árpád vezeti, az énekeket Márkus Zoltán karnagy tanította be, aki maga is fellép az előadásban. Tóth Tünde, Molnár Júlia, valamint Csepei Róbert színművészt hallhatja még a nagyérdemű énekelni – magam az összekötő szövegeket írtam. Természetesen szeretnénk az előadást máshová is elvinni, színházakban vagy akár a falunapokon is bemutatnánk, felelevenítve a nótaestek hagyományát.