Partiumi kincsesbánya vert falak között

Az intézmény létesítésére tavaly nyáron 300 ezer lejt kapott a Bihar Megyei Tanácstól a város. Ebből az összegből vásárolták meg a település legrégebbi – 18. századi –, a helyi népi építészeti hagyományok szerint épült házat, és elkezdték ennek helyreállítását. A fából készült, vert falú épület rendbetétele sok munkát igényel, a háromosztatú épületben jelenleg a villanyhálózatot vezetik be, a homokos tornácot is megerősítésre szorult, készül az portát körülvevő új kerítés, és az udvaron visszaállították az egykori gémeskutat is.
Az ingatlanban „élő múzeumot” terveznek, amelyben akár órát is lehet tartani az iskolások számára. A településen és környékén gyűjtést kezdeményeztek, hogy a még fellelhető muzeális értékek ne kallódjanak el, hanem itt kiállítva megmaradjanak az utókor számára. „Sok az érdeklődő, közülük értékes tárgyakkal is jelentkeztek már, de vásárolunk a településhez kapcsolódó relikviákat is. A Körösvidéki Múzeum visszaszolgáltatja a településnek Andrássy Ernő államosításkor elkobzott tárgyait, így hazakerül Érmihályfalvára az a 100 darabos, értékes régészeti lelet, amelyet a helység határában találtak” – nyilatkozta lapunknak Kovács Zoltán polgármester. Andrássy Ernő nevét kevesen ismerik, bár munkásságával beírta nevét az Érmellék történelmébe: a háború idején a népi gyógymódokról írt könyve kézről kézre járva segített a tífusz, skarlát, vérhas és a tébécé gyógyításában. Minden elkövetett annak érdekében, hogy Érmihályfalván kórházat létesüljön. Mivel ebbéli fáradozása hiábavaló volt, saját házában alakított át kórteremmé két szobát: 2042 újszülöttet segített a világra, tudásáért, munkájáért nem kért pénzt, és annak örült a legjobban, ha betegei egy-egy helytörténeti vonatkozású érdekességgel, régiséggel ajándékozták meg. A több mint 220 darabból álló ásványtani gyűjteményét a helyi iskolának adományozta. Érdemei közé sorolják, hogy ő írta meg elsőként Érmihályfalva monográfiáját, a dicsőszentmártoni Dobai László után akkoriban ő volt az ország legnevesebb ornitológusa, és a nevéhez fűződik az Érmellék madárvilágának egyetlen összefoglaló tudományos leírása, és a polihisztornak köszönhetően nyitották meg 1952-ben a település első múzeumát, ennek tiszteletére kívánják az új múzeumot Andrássy halála évfordulóján megnyitni.
A polihisztort 1958-ban több helybélivel együtt elhurcolták, börtönévei alatt lakását kifosztották, régészeti, numizmatikai, festmény- és a különlegesen értékes madártojás-gyűjteményét a nagyváradi múzeumba szállították. Ezekből a kincsekből most csak száz darab, helytörténethez kapcsolódó tárgyat juttatnak vissza Érmihályfalvára. A településen és környékén meghirdetett gyűjtéstől remélik, hogy előkerül néhány azokból a tárgyakból is, amelyek Andrássy lakásának kifosztásakor tűntek el.