Néptáncos, népzenés tavaszvárás Kolozsváron

 Az ünnepi mûsor egyben a Kolozsvári Tavasz címû, a Bogáncs – Zurboló Egyesület és a Szarkaláb Egyesület szervezésében március 8–15. között lezajlott rendezvénysorozat záróeseménye volt. Könczei Csongor néprajzkutató, a fesztivál egyik szervezõje szerint az ünnepnapon így maradandó élményt sikerült nyújtani mindazoknak, akik egy szokványos március 15-i gálára nem látogatnának el, továbbá olyanokkal is sikerült megismertetni a néptáncot, népzenét, akiknek ez valamilyen okból eddig kimaradt az életükbõl.
A Kolozs megyei ifjúsági néptánccsoportok közül elsõként a hagyományõrzõk léptek fel a gálán: magyarlónai, széki, mérai (képünkön) és magyarpalatkai fiatalok. „Ez az a négy csoport a megyében, amelyet leginkább hagyományõrzõnek lehet mondani” – magyarázta Könczei Csongor, aki kitért a különbözõségekre is: míg a magyarpalatkaiak táncán látszik, hogy „beleszülettek” a hagyományba, addig a többiek valójában visszatanulták azt. A visszatanulás ebben az esetben azt jelenti, hogy ezek a fiatalok már nem a falusi mulatságok alkalmával, hanem az együttesük próbáin sajátították el a táncokat. Fellépéseiken azonban csakis saját közösségük folklórját mutatják be, és nyilván gyakran van alkalmuk „még hagyományõrzõbb” táncosokat látni – akár szüleiket, nagyszüleiket.
A gála második részében a megye legismertebb együttesei léptek színpadra: a szamosújvári Kaláka, valamint a kolozsvári Bogáncs, Ördögtérgye, Szarkaláb és Zurboló. Az egyetemi hallgatókból vagy középiskolásokból verbuválódott csapatok mindegyike valójában nagyobb közösséget jelent, mint az egyes alkalmakkor fellépõ táncosokat: baráti társaságok alakultak ki körülöttük (a régi tagok követik az együttes sorsát, és esetenként maguk is fellépnek), továbbá táncházak szervezését is felvállalják.
Az egyhetes rendezvénysorozat más estéin a megye csaknem valamennyi néptáncegyüttese bemutatkozott. Egy részüket a Bogáncs – Zurboló Egyesület tagjai indították el: legtöbbet a várfalvi Aranyosszékkel foglalkoztak – itt tartják a nyári táborokat is, de szintén részt vállaltak a magyarlónai és a kalotaszentkirályi csoportok létrehozásában. A legtöbb csapat pénteken este Magyarlónán lépett fel, és itt mutatkozott meg leginkább az amatõr néptáncegyüttesek betegsége: nem férnek bele a tíz percbe, lehetõleg a teljes repertoárjukkal meg szeretnék örvendeztetni a közönséget – jegyezte meg Könczei Csongor.