Fotó: A szerző felvétele
2007. június 26., 00:002007. június 26., 00:00
A különböző rendeltetésű eszközökön kívül virág-, illetve növényi motívumokkal díszített ruhák, bútordarabok, kelengyésládák, tányérok és kancsók is láthatók, melyek szimbolikájáról Szilágyi Levente néprajzkutató beszélt a megnyitón. „A növényi motívumok között kiemelt szerepe van a virágnak, elsősorban a tulipánnak, a rozmaringnak és a rózsának. A virág minden népcsoportnál a nőt jelképezi, a letépett virág pedig a beteljesült szerelmet. Vannak jellegzetesen férfi növénymotívumok is, a tisztáson álló fenyőfa például egyértelműen férfijelkép” – hangzott el a megnyitón. Az ismertetőből az is kiderült, hogy a festéssel, faragással vagy véséssel díszített tárgyakat soha nem használták a mindennapi tevékenységek során, mivel ezek szimbolikus értékkel bírtak. Faragott díszítésük miatt amúgy is meggyengültek a fából készített eszközök. „Egy nő sohasem használta mosásra azt a faragott sulykot, amit a vőlegényétől kapott, hiszen ez már egy szerelmi ajándéknak számított” — magyarázta a néprajzkutató.
A növénymotívumokkal díszített tárgyakon kívül fotókat is kiállítottak, ugyanis a szatmári múzeum gyűjteményéből furcsamód épp a jellegzetes alföldi pásztorművészet alkotásai hiányoznak. „A pásztorművészetet tekintik a legeredetibb népművészeti ágnak, ugyanis az ő körükben nem érvényesültek olyan erősen a társadalmi szabályok, mint a falvakban lakók körében, ezért sokkal szabadabban tudták kamatoztatni tehetségüket” — fejtette ki Szilágyi Levente. A növényi ornamentikát bemutató tárlat július közepéig lesz látogatható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok