Múzeumok Éjszakája: amikor a raktárak rejtett kincsei is feltárulnak

de koncerteket, gyerekprogramokat, tárlatvezetéseket, előadásokat, workshopokat és hagyományőrző programokat is tartanak az intézmények ezen a napon – éjszakába nyúlóan. A székelyföldi múzeumok és az év leghosszabb éjszakájához – Szent Iván-naphoz közel eső – hétvégén várják a kiemelten a közgyűjteményekre összpontosító rendezvényeikre az érdeklődőket. Magyarországon először 2002-ben rendezték meg a nyitott kapuk éjszakáját, azóta az eseményt jellemzően Szent Iván éjjeléhez legközelebb eső szombati napon tartják.

„Fontos, hogy ráirányítsuk arra a figyelmet, hogy a múzeum meg a közönség gyakorlati kapcsolata ezen a kiemelt napon előtérbe kerül. Lényeges itt a gesztus, hogy az intézmény megnyitja kapuit – képletesen is. Ugye a múzeum tulajdonképpen mindig nyitva áll a közönség előtt,

A múlt, a történelem világa, ez a szakterület pedig nem mindenki számára ismerős, ezért akadnak, akik ódzkodnak attól, hogy múzeumba járjanak” – mutatott rá a muzeológus. Mint kifejtette, ezen a kiemelt napon szeretnék megmutatni a múzeumnak azt az arcát, ami egyébként nem látható, úgy, hogy tulajdonképpen egyszersmind minőségi szórakozást nyújtsanak az érdeklődőknek.

„A Múzeumok Éjszakáján nem csak a mindennap látható tárgyi világot lehet megtekinteni, hanem kinyitjuk raktárainkat is, és évtizedeken át ott heverő gyűjtemények tárgyait is megtekintheti, megtapinthatja az érdeklődő. Rengeteg tárgyunk nem kerül ki közszemlére, hiszen a kiállítások általában tematikusak, és a illető témakörökhöz nem illeszkedik a gyűjtemény egy része. A Múzeumok Éjszakáján idén például Nagy Imre festő raktáron lévő munkáira is fény vetül, lesz tematikus képzőművészeti raktárbemutató. Rég volt kiállításunk az alkotó munkáiból, reméljük, hogy a közeljövőben lesz tárlatunk, hiszen jövőre lesz a halála 50. évfordulója.

Hétköznapi használatú, régi, fából készült tárgyakat is bemutat néprajzos kollégám, de a textilraktárba is betekintést nyerhet a közönség: a ma már ritkaságszámba menő kendervásznakat, több mint száz éves szőtteseket is bemutatjuk” – mondta Hompoth Hanna-Erika.

„Várostörténeti kiállításunkat is kiemelten fontosnak tartjuk: a régész kollégák elmondják, hogy mióta létezik Csíkszereda, miként kezdődött a város története. Megtudhatja a közönség, hogy régészeti leleteken keresztül hogyan vonják le a következtetéseket a szakemberek, miből jönnek rá, hogy kik éltek itt, mennyi ideig, stb. De mindenki figyelmébe ajánljuk két időszaki kiállításunkat is, az egyik Weinstock Ernő fotográfusnak a kis magyar világban készült képeslapjait mutatja be, a másik pedig a Divat és változás című időszaki tárlat” – hívta fel a figyelmet a muzeológus. Hozzátette, utóbbi kiállítás a Magyar Történelmi Múzeum, valamint a budapesti Kiscelli Múzeum kollekciójából állt össze:

abban az időszakban például, amikor az I. világháború után minden megváltozott a nők számára.

A csíkszeredai román közönséget is megszólítják

„A Múzeumok Éjszakája ugyanakkor a személyes találkozások, barátkozások alkalma is. Fontos, hogy román nyelvű programot is hirdettünk, hiszen bár Csíkszereda lakossága zömében magyar, azért a román ajkúakat is jó figyelembe venni: a két közösség közt pedig jó hidat képzeni, átjárási lehetőségeket biztosítani.

– mondta a muzeológus.