
Fotó: A szerző felvétele
2007. június 12., 00:002007. június 12., 00:00
Az összejövetelen hangsúlyozták: a több mint harminc éve berendezett alapkiállítás megérett a felújításra. A jelenleg a megyei múzeum fiókjaként működő nagykárolyi városi múzeumnak két részlege van – régészeti és természetrajzi –, és két újabbal bővítenék. A tervezett néprajzi kiállítás a megye területén fekvő egykori Ecsedi-lápon használatos halászeszközöket mutatná be. Először rendeznének Nagykárolyban olyan kiállítást, amely bemutatná a település múltját, valamint a város fejlődésére legnagyobb hatást gyakorló Károlyi család történetét. A régészeti részleg is megújulna: úgy szeretnék közelebb hozni a látogatókhoz a régmúlt korokat, hogy a vendégeknek lehetőségük nyíljon kézbe venni az őseink által használt eszközöket, illetve belülről is megtekinteni a rekonstruált lakóalkalmatosságokat. A természetrajzi kiállításról is modern elképzelései vannak a múzeum munkatársainak, diorámák segítségével teljes élőhelyeket mutatnának be a közönségnek.
Adrian Micovschi nagykárolyi alpolgármester azonban kijelentette: a város vezetősége a helyi önkormányzat gondozásába utalná a helyi múzeumot. Az utóbbi két évben – amióta a nagykárolyi kastélyt átvette a helyi önkormányzat – nem felhőtlen a viszony a múzeum és a helyi önkormányzat között. „Furcsának találjuk, hogy a sajtóból kellett értesülnünk a megyei múzeum által meghirdetett tanácskozásról” – adott hangot ezúttal nemtetszésének Vénig Gabriella nagykárolyi tanácsos.
Viorel Ciubota múzeumigazgató szerint nem lenne helyes a helyi önkormányzat gondozásába utalni az intézményt: a múzeum raktárában található tárgyak nem elegendőek egy komoly tárlat összeállításához, továbbá megterhelő volna helyi forrásokból finanszírozni a kiállítások őrzését. Kifogásolta azt is, hogy az intézmény a kastély emeleti termeibe szorult vissza, ugyanis a földszinten zajló ellenőrizetlen tevékenységek miatt csak itt szavatolják a leltári tárgyak biztonságát. Németi János régész, a nagykárolyi múzeum volt munkatársa szerint sem az eldugottabb emeleti szobákban lenne a kiállítások helye. „Több ezer látogató fordul itt meg évente, akik elsősorban a kastélyra és a Károlyi család történetére kíváncsiak. Épp ezért a helytörténeti részlegnek a földszinti lovagteremben van a helye” – hangsúlyozta.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.