Mátyás szelleme Váradon

Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere az együttmûködés fontosságára hívta fel a jelenlévõk figyelmét, kijelentve, immár nem gátolja határ azt, hogy együtt gondolkodjanak az anyaországgal, sok szegmensben közös jövõt építve.

A Hajdú-Bihar megyei város és a bihari megyeszékhely nyolcadik éve ünnepli együtt a magyar kultúra napját, mely idén tíznapos rendezvénysorozattá nõtte ki magát. Az idei program legfontosabb pontja A reneszánsz Biharban címû fórum volt, amelyet az Ady Endre Gimnázium korhû ruhákba öltözött diákjainak reneszánsz tánca vezetett fel. Vajda Mária, a Déri Múzeum fõmuzeológusa a Kárpát-medence több népe által is saját királyának vallott Hunyadi Mátyásról, az Igazságos köré fonódott mítoszokról tartott népmesei és mondai utalásokkal tarkított elõadást. A király életének Nagyváradhoz kötõdõ eseményeit Fleisz János egyetemi tanár elevenítette fel. Értekezésébõl kiderült, Várad Mátyás külpolitikájában is szerepet játszott, 1468-ban a király a váradi várban fogadta a pápa, Frigyes császár és a szultán követeit. Ugyancsak itt fogadta el a cseh koronát az ország követeitõl. Fleisz elmondta, a történészek a mai napig nem tudják egyértelmûen, hogy romlott vagy mérgezett volt-e a füge, mely a király 1490. április 6-án Bécsben bekövetkezett halálát okozta. Fodor József vikárius elõadásából Vitéz János egykori váradi püspök (Janus Pannonius nevelõje), késõbbi esztergomi érsek a kancellárságtól a kegyvesztettségig húzódó életútját és Mátyáshoz való viszonyát ismerhette meg a közönség.

A rendezvénysorozat mindkét városban folytatódik, kiállítás megnyitók, táncjátékok, bábelõadások várják tíz nap alatt az érdeklõdõket. Nagyváradon kedden kerül sor az ünnepi gálamûsorra, melynek keretében Szili Katalin, a magyar Országgyûlés elnöke és Markó Béla RMDSZ-elnök jelenlétében kiosztják a Magyar kultúráért díjakat.

F. N. L.

Apró identitásõrzõk

Szatmárnémetiben, a szombaton kezdõdött A Magyar Kultúra Hete rendezvénysorozat keretében elsõ alkalommal volt látható Romániában a Felvidéki Magyar Pedagógusszövetség kezdeményezésére összeállított, felvidéki magyar népviseletet bemutató babakiállítás. A római katolikus székesegyházban háromszáz, viseletbe öltöztetett babát láthatott a közönség a vándortárlat utaztatásával foglalkozó Kultúráért és Turizmusért Társulás jóvoltából. Szobiné Kerekes Eszter, a társulás elnöke elmondta, a gyûjteményt a magyar kultúra népszerûsítéséért állították össze, valamint azért, hogy a tárgyi néprajz és a hagyományok bemutatásával segítsék döntésükben azon szülõket, akik gyermekeiket szlovák tannyelvû helyett magyar iskolákba járatnák. Az elmúlt tíz évben a népviseletbe öltöztetett babákat számos felvidéki iskolában állították már ki, de részt vettek 2000-ben a Hannoveri Világkiállításon is. A babák ruhái a Felvidék 41 községében készültek, a Kassától Pozsonyig húzódó térség magyarlakta településein varrták õket, és 11 néprajzi tájegység 29 viseleti csoportját mutatják be. A gyûjtemény egyedi vonása, hogy nemcsak a felnõttek viseletét, hanem egy egész családét mutatja be: a gyerekektõl a fiatalokon és felnõtteken át egészen az idõs korosztályig.

Babos Krisztina