Mátyás király körútja Erdélyben

Budapesten biztosan nem érdeklődnének ennyien egy ilyen esemény iránt. A kolozsvári tárlat egyébként március 9-éig látogatható, amelyet a továbbiakban Nagyváradon, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Brassóban is bemutatnak.
„Már három éve mondogattam a Mátyás-napokat szervező Amaryllis Társaságnak, hogy a corvinák egy részét, ha nem is eredetiben, de legalább hasonmás kiadásban hozzuk el Kolozsvárra. Az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai nagyon készségeseknek bizonyultak, és íme, a tervünk valóra vált” – magyarázta az esemény előzményeit a Krónika érdeklődésére Kurta József református lelkész, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet könyvtárvezetője. Maczalik Arnold, az Amaryllis Társaság vezetője azzal egészítette ki az elhangzottakat: teljesen természetes, hogy a reneszánsz évében, Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulóján elhozzák a szülővárosba e csodálatos könyvritkaságokat. Ahhoz azonban, hogy a terv valóra váljon, Könczey Elemér grafikus is kellett, a kiállítás látványterve ugyanis az ő munkáját dicséri. A Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja, Cseh Áron nem is titkolta örömét, amikor megköszönve a Szépművészeti Múzeum, az Amaryllis Társaság és az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) munkáját és együttműködését, reményét fejezte ki, hogy ugyanilyen összefogás révén Mátyás szobra mielőbb ismét a régi pompájában tündököl Kolozsvár főterén.
A világon eddig megtalált és számon tartott 216 corvinából kéttucatnyi kinagyított könyvlap és hasonmás kódex látható a kiállításon. A tizenötödik századi relikviák között teológiai értekezéseket és retorikai kommentárokat tartalmazó kódexek lapjainak pazar másolata látható. De megcsodálható a Cicero beszédeihez írt antik kommentárok egyik legértékesebbje, Asconius Pedianus retorikai magyarázatait tartalmazó könyv egy lapjának hasonmása, Regimontarus Mátyás királynak dedikált asztronómiai munkája, valamint Beatrix királyné könyvtárából Agathias egyik munkája is, amelyek felkutatásáról a nagyváradi római katolikus egyházmegyei könyvtár munkatársa, Emődi András, tartalmukról pedig az OSZK munkatársa, Zsupán Edina értekeztek.
Az eredeti corvinák nem, de azok hasonmásai bárki számára elérhetőek – fogalmazott a kiállításmegnyitót követő tudományos ülésszakon Káldos János, az OSZK digitalizálóosztályának szakembere. Hozzátette, nemcsak a magyarországi, hanem a világ más országaiban – Német-, Lengyel-, Cseh-, illetve Horvátországban, valamint az Egyesült Államokban – található Mátyás-kódexek digitalizálása is lezajlott, vagy elkezdődött. Mint fogalmazott: „csak a honlap szervere bírja a több mint ötvenötezer felvétel tárolását és letöltését”. Földes Ferenc, az OSZK kézirattára vezetője ennek kapcsán megjegyezte, furcsa világ ez a mai, amelyben egyetlen gombnyomásra könyvlapok szállnak az éterbe ahhoz, hogy Kolozsváron, Erdélyben láthatóvá váljanak, s hogy a Kelemen Eörs vezette Phyteas Kiadó gondozásában huszonegyedik századi digitális feldolgozással, de tizenötödik századi kézi kötéssel hasonmás kiadásban bárki könyvespolcán ott pompázzanak.