Lehoczky Zsuzsa (archív felvétel)
Fotó: Híradó.hu
Lehoczky Zsuzsa Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, érdemes és kiváló művészt választották a nemzet színészévé a cím jelenlegi birtokosai kedden – közölte a Nemzeti Színház az MTI-vel.
2021. május 11., 16:412021. május 11., 16:41
2021. május 11., 17:092021. május 11., 17:09
Lehoczky Zsuzsát az április közepén elhunyt Törőcsik Mari helyére választották meg a nemzet színészei csaknem egyórás tanácskozás után.
A közlemény szerint a nemzet színészei közül Bodrogi Gyula, Haumann Péter, Király Levente, Molnár Piroska, Szacsvay László, Tordy Géza és Jordán Tamás személyesen is jelen volt a Nemzeti Színházban megtartott zárt megbeszélésen, Almási Éva, Csomós Mari, Cserhalmi György és Máthé Erzsi telefonon kapcsolódott be a választásba. Az új nemzet színészének elsőként Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója gratulált telefonon.
A címet első ízben 2000. augusztus 22-én adták át, legfeljebb tizenketten viselhetik, akik életük végéig havonta nettó 630 ezer forint juttatásban részesülnek. Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással választ színészt.
A Nemzet Színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott, betöltötte 62. életévét, 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltött.
A nemzet színészei jelenleg Bodrogi Gyula (2007-től), Haumann Péter (2010-től), Király Levente (2006-tól), Máthé Erzsi (2000-től), Tordy Géza (2008-tól), Molnár Piroska (2011-től), Cserhalmi György (2014-től), Szacsvay László (2015-től), Csomós Mari (2017-től), Almási Éva (2016-tól), Jordán Tamás (2020-tól) és Lehoczky Zsuzsa.
A cím korábbi birtokosa volt Agárdy Gábor (2000-2006), Bessenyei Ferenc (2000-2004), Darvas Iván (2000-2007), Garas Dezső (2000-2011), Kállai Ferenc (2000-2010), Komlós Juci (2002-2011), Lukács Margit (2000-2002), Raksányi Gellért (2000-2008), Sinkovits Imre (2000-2001), Zenthe Ferenc (2005-2006), Szabó Gyula (2006-2014), Avar István (2001-2014), Sztankay István (2012-2014), Gera Zoltán (2014), Bitskey Tibor (2014-2015), Kóti Árpád (2014-2015), Psota Irén (2000-2016), Andorai Péter (2015-2020) és Törőcsik Mari (2000-2021).
Balról jobbra: Tordy Géza, Jordán Tamás, Király Levente, Haumann Péter, Molnár Piroska, Szacsvay László és Bodrogi Gyula, a nemzet színészei, mielőtt új tagot választanak
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Lehoczky Zsuzsa már tizenegy évesen színpadon volt a Szegedi Nemzeti Színházban. 1956-ban egyéves kitérőt tett a kaposvári Csiky Gergely Színházba, majd újabb öt évig a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. 1962-ben szerződött az akkor még Fővárosi Operettszínházhoz, amelynek azóta is tagja.
Játszott többek között a Kiss Me Kate (Kate), A mosoly országa (Mi), a Bál a Savoyban (Daisy), a Maya (címszerep), a My Fair Lady (Eliza), A nagymama (Szerafin), a Marica grófnő (Bozsena), a Csárdáskirálynő (Cecília, Stázi), a Zsákbamacska (Reinerné), a Handa banda (Izabella), a Dobostorta (Fehérváry Jozefin), a Mágnás Miska (Nagymama), a Marica grófnő (Bozsena), a Lili bárónő (Agatha), a Menyasszonytánc (Majzikné) és a Párizsi élet (Quimper Karadek grófnő) című darabban.
Művészetének további elismerései között van a Jászai Mari-díj (1966, 1974), az érdemes művész (1981) és a kiváló művész (1989) cím, a Déryné-díj (1993), valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (1995). 2004-től a Budapesti Operettszínház örökös tagja, 2007-ben a Magyar Operett Napja alkalmából életműdíjat kapott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!