„Nagyon örülök az elismerésnek, annyira, hogy madarat lehetne velem fogatni” – nyilatkozta a Krónikának Kürti Andrea, aki a legjobb illusztrátornak járó elismerést kapta a Románia legszebb könyvei elnevezésű versenyen.
2016. november 17., 13:442016. november 17., 13:44
2016. november 17., 20:072016. november 17., 20:07
A csíkszeredai Gutenberg Kiadó gondozásában látott napvilágot a Királylány a lángpalotában című, erdélyi szász népmeséket tartalmazó kötet, amelyet a fiatal képzőművész illusztrált – ezért a könyvért díjazták Kürti Andreát.
„A szöveg ihlette profi illusztrációkról van szó. Az erdélyi szász népmeséket tartalmazó könyv szerves egészet alkot, erőteljes színvilággal, sajátos, üzenetértékű vizuális elemekkel” – indokolta döntését a zsűri. Az ötödik alkalommal szervezett versenyre az elmúlt évben megjelent 250 könyvet, albumot neveztek be Romániából és a Moldovai Köztársaságból, a fináléban összesen 11 kiadványt díjaztak, köztük egy magyar nyelvűt. A versenyt a Teljesítményért és Kultúráért Egyesület szervezi a Román Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.
Kürti Andrea a Krónikának úgy nyilatkozott, bár az illusztrációkért ő kapta a díjat, úgy tekinti, hogy a Gutenberg Kiadó munkáját ismerték el, hiszen a könyv létrehozása csapatmunka, és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen kivitelezésben jelennek meg a rajzok. „A Gutenberg Kiadó munkája egyfajta biztonságérzetet nyújt az illusztrátornak, hogy a könyv jó minőségben lát majd napvilágot, ez a díj pedig visszajelzés, hogy jól csináljuk” – mondta Kürti Andrea. A Szatmár megyei Bogdándról származó fiatal képzőművész divattervezői szakon végzett Kolozsváron, jelenleg szabadúszó. Pályája kezdetén gyerekruhákat tervezett, jelenleg főként gyerekeknek szóló köteteket illusztrál, a kolozsvári Koinónia és a csíki Gutenberg Kiadóval dolgozik együtt.
„Nagyon szeretek gyerekkönyveket illusztrálni, úgy érzem, ez a műfaj felszabadít engem. Ugyanakkor jólesnek a kicsik részéről érkező visszajelzések, az, ahogyan rácsodálkoznak a rajzaimra, és örömüket lelik az általam illusztrált kiadványok nézegetésében” – mondta el Kürti Andrea. A legszebb romániai könyv elnevezésű projekt keretében a könyvkiadásban és -tervezésben dolgozó szakemberek, valamint a kiadványok megtervezésében és illusztrálásában közreműködő grafikusok munkáját ismerik el. A legjobb illusztrátornak járó elismerést Kürti Andrea megosztva kapta Veronica Neacșuval.
A verseny nagydíját Erwin Kessler művészettörténész a dadaizmus 100 éves évfordulójára megjelent Tzara. Dada. Etc. című kötetének ítélték, a könyv tervezője és illusztrátora Anca Adina Cojocaru. A díjazott kiadványokat vándortárlaton mutatják be a nagyközönségnek Romániában és külföldön is, ezek a könyvek képviselik majd Romániát 2017-ben a lipcsei nemzetközi könyvdizájnversenyen – olvasható a Legszebb könyvek (Cele Mai Frumoase Cărţi) elnevezésű projekt honlapján. Az évente kiírt versenyben a korábbi években többek közt Dragomán György Magyarországon élő író és Részegh Botond csíkszeredai grafikus Nightfall/Erőtánc című kötetét, a Kincses Képeskönyv sorozat Marosvásárhelyt bemutató darabját – Zágoni Balázs író és Jánosi Andrea grafikus munkáját–, valamint Hajdú Farkas-Zoltán Békebeli 1913 című könyvét díjazták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!