Kelet-kutatás Szeredában

Márpedig a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai épületében működő Kőrösi Csoma Sándor Kelet-kutató Központban erre is van példa. Az egyetem vendégoktatója, Bangha Imre indológus három évvel ezelőtt indította el a humántudományi tanszék keretében működő Kelet-kutató központot, amelynek elsődleges célja India, Tibet és Közép-Ázsia kultúráinak tudományos kutatása. Az elmúlt évek során neves külföldi professzorok, orientalisták, indológusok tartottak előadásokat Tibet történelméről, a buddhizmusról, ugyanakkor nyelvtanfolyamokat és rendszeres filmvetítéseket szerveznek. Hogy miért? Lelkesedésből – válaszolja őszintén Kakas Beáta, a Sapientia-egyetem fiatal vendégoktatója.

A szellemi menekvés
és feltöltődés világa
A Kőrösi Csoma Sándor Kelet-kutató Központ keretében már jó ideje hindi nyelvoktatás zajlik, nemrégiben pedig tibeti nyelvoktatást is indított Kakas Beáta. A budapesti vendégtanár az ELTE Belső-Ázsia Tanszékének tibeti szakán orientalista oklevelet, az indoeurópai nyelvtudományi tanszéken pedig indológiai oklevelet szerzett. Tibeti, hindi és szanszkrit nyelven beszél, és mint megjegyezte, számára szinte természetesnek tűnik, hogy Kőrösi Csoma Sándor szülőföldjén tibeti nyelvet oktasson. „Mindig is érdeklődtem a buddhizmus iránt, de mivel 15-16 évvel ezelőtt nem nagyon lehetett magyar nyelvű könyveket kapni a buddhizmusról, eldöntöttem, megtanulok tibetiül. Egészen más világot ismer meg az ember, ha ezzel kezd foglalkozni. Úgy érzem, szellemi menekvést és egyben feltöltődést jelent, ha időnként kimegyek Tibetbe” – magyarázta lapunknak Beáta a távoli kultúra iránti kötődését.

A kultúrtörténettől
a beszélt nyelvig
Az első tibeti nyelvóráján negyven érdeklődő vett részt – emlékszik vissza Kakas Beáta –, idővel számuk hétre csökkent, ők viszont rendszeresen részt vesznek az órákon. Mint elmondta, az első óra kultúrtörténettel indult, majd fokozatosan ismerkednek a tanítványok a betűkkel. Három hónap alatt szerinte meg lehet tanulni a klasszikus tibeti nyelven íródott szövegek olvasását. Ezt követően látnak hozzá a modern – beszélt – tibeti elsajátításához, ez is újabb három hónapot vesz igénybe. A klasszikus tibeti nyelvű szövegek olvasása pedig már lehetővé teszi, hogy az érdeklődők akár 7. századi buddhista szentiratokkal, történelmi forrásanyagokkal, tibeti orvoslási és asztrológiai művekkel ismerkedhessenek.
„Gyerekkorom óta példaképem Kőrösi Csoma Sándor, így amint alkalmam adódott, beiratkoztam a hindi és a tibeti nyelvkurzusra is. A tibetivel összehasonlítva a hindi nyelv könnyű, hiszen úgy ejtjük ki a szavakat, ahogy leírjuk. De egyik sem megtanulhatatlan” – kapcsolódik be a beszélgetésbe Tőke Emőke, a Sapientia-egyetem negyedéves hallgatója. Emőke elmondta, kezdetben a baráti körében sokan megmosolyogták, hogy hindi nyelvtanfolyamra jár, mondván, nem ér vele sokat. Úgy tűnik, nincs igazuk, az angol–román szakos lány az elmúlt időszakban ugyanis sikeresen vette az akadályokat, és a nyáron egy tíznapos indiai kiránduláson vehet részt.
Szintén a kitartó tibeti nyelvtanfolyam látogatói között említhetjük Mihály Vilmát, aki német és angol nyelvet tanít az egyetemen. Tibetbe, Nepálba szeretne ellátogatni, ezért kezdte tanulni a tibeti nyelvet. Vas Izabella ugyan még csak tizenegyedik osztályos, de már azt fontolgatja, hogy az ELTE kínai és tibeti szakára iratkozik be. Mint elmesélte, gyerekkora óta vonzódik Kelet világához, ezért döntött úgy, hogy a kutatóközpont révén megpróbál közel kerülni hozzá.