
Elismert lépések. Feketelaki Tibor és Székely Melinda pozitív visszajelzésként tekint a díjra
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Székely Melinda és Feketelaki Tibor számára is sokat jelent, hogy olyan díjban részesültek, amely Kallós Zoltán kétszeres Kossuth-díjas erdélyi néprajzkutató, népzenegyűjtő nevét viseli. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület által frissen kitüntetett szamosújvári néptáncoktatók a pozitív visszajelzésről, az elismerés névadójához fűződő viszonyukról beszéltek lapunknak.
2021. április 26., 20:002021. április 26., 20:00
Az erdélyi hagyományos néptánckultúra magas szintű művelése és népszerűsítése érdekében kifejtett tevékenységéért részesült nemrég Kallós Zoltán-díjban Székely Melinda és Feketelaki Tibor. A szamosújvári néptáncoktatók meglepődtek, hogy nekik adományozták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) kitüntetését. Székely Melinda a Krónika érdeklődésére elmondta, egy nagyon fontos dolgot megtanult az évek során: az alázatot, és azt, hogy mindig a munkát helyezze első helyre, ne az elismerést.
– fogalmazott a néptáncos. Férje, Feketelaki Tibor szintén pozitív visszajelzésként tekint az elismerésre. Bevallása szerint ódzkodik a nyilvánosságtól, ezért felemás érzésekkel viszonyul a díjhoz, de természetesen hálával gondol a kitüntetésre.
Mindkettőjük számára sokat jelent, hogy olyan díjban részesültek, amely Kallós Zoltán kétszeres Kossuth-díjas erdélyi néprajzkutató, népzenegyűjtő nevét viseli.
„Mindenki személyes történeteit ismerte, hiszen az egész Mezőségre kiterjedt kapcsolatrendszere volt. Mi, akik szamosújváriak voltunk ugyan, de a Mezőség különböző falvaiból származtunk, meglepetten tapasztaltuk, hogy Zoli bácsi szinte az összesünk nagyszüleit, rokonait ismeri. Bár nagy korkülönbség volt közöttünk, a fiatalok nyelvét folyékonyan beszélte, közeli kapcsolatban tudtunk lenni vele” – idézte fel Székely Melinda.
Amikor Székely Melinda gyűjteni ment a Mezőségre, mindig tanácsokkal látta el, hogy kiket érdemes megkérdezni, hova lehet bekopogtatni és rá hivatkozni. Néprajzosként is sokat segített, ha egy új dolgozattémája volt, gyakran látogatta meg kolozsvári lakásában, hogy kikérje véleményét, végül az államvizsga-dolgozatát is a 2000-ben létrehozott Kallós Múzeum válaszúti szobájának textíliáiból írta.
Fotó: teka.ro
Feketelaki Tibornak is rengeteg személyes emléke van, ezen felül még rokoni szálak is fűzik Kallós Zoltánhoz. „Amikor mi érettségiztünk, ha jól emlékszem, akkor kapta vissza Zoli bácsi a válaszúti kúriát. Lelkes csapat voltunk, többek között azzal is foglalkoztunk, hogy a kollektív után hátramaradt szemetet megpróbáltuk eltakarítani a kúriából, és belakni azt a teret valamilyen formában” – magyarázta a néptáncoktató.
Székely Melinda 1992-ben kezdett néptáncolni, de sosem tekintett rá munkaként.
– emlékezett vissza a néprajzkutató.
Rámutatott, a Kolozs megyei Szamosújváron, a táncházban találkozott először a tánccal, és akkor még nem tudta, hogy ez ugyanaz a mozgáskultúra, amit már gyerekkorában a családi ünnepségeken tanult. A helyi táncházas fiatalok első generációjához tartozott, jelen volt, amikor a Téka Alapítvány létrejött, hiszen az akkori fiatalok szolgáltatták az emberi alapját annak a művelődésszervező munkának, amely ma már erős talajon áll.
Feketelaki Tibor ugyancsak Szamosújváron kezdett el táncolni kamaszként. Ő is a Téka Alapítvány keretében megalakult Kaláka Néptáncegyüttesben.
A házaspár többnyire együtt tanított az évek során, azonban most már vannak olyan munkáik is, amelyeket nem tudnak közösen bevállalni, főként egyéb szakmai kötelezettségeik miatt.
Fotó: Facebook/RMDSZ
A Válaszúton kiépülő Kallós Zoltán Alapítvány munkájában is részt vettek a kezdetektől, hiszen a Kallós Zoltán által visszakapott házat 1995 nyarán a Kaláka Néptáncegyüttes segítségével hozták rendbe, hogy augusztusban tábort tudjanak ott tartani. A válaszúti táborokban is kezdettől fogva jelen voltak, nyaranta a második otthonukká vált, hiszen 1998-tól előbb a gyerektáborokban, majd 2004-től a felnőtt táborban is tanítottak.
2003-tól visszamentek Szamosújvárra, ugyanis Székely Melinda itt kapott magyartanári állást, és ezáltal a Kaláka Néptáncegyüttesebe is visszatértek művészeti vezetőként. Ezt a munkát 2019-ben adták fel, amikor tanítványaik közül kikerült az a pár, amelyre méltó módon rábízhatták az együttest.
Jelenleg részben online, részben személyes jelenléttel tanítanak. Kifejtették, a szak egy hosszú ideje meglévő hiátus pótlása céljából született. Rámutattak, sokan foglalkoznak néptánccal Erdélyben, miközben itthon sehol se volt lehetőség ezt tanulni. Néhányan Budapesten képezték ki magukat, de sokan képzettség nélkül végzik ezt a munkát. Könczei Csongor érdeme, hogy ezt a hiányt végül megszüntette azáltal, hogy rengeteg energiát, időt szánt arra, hogy ez a szak megszülethessen.
Székely Melinda és Feketelaki Tibor elsőéves diákjaik motiváltak és nyitottak, aminek a néptáncoktatók nagyon örülnek. Úgy gondolják, erre a szakra nagy szükség volt, és nagy lehetőségek rejlenek benne. Mi sem jobb bizonyíték erre, hogy tapasztalataik szerint a járvány szülte nehézségek ellenére is nyitottak, energikusak a diákok, akik tanulni akarnak, és nem utolsó sorban kíváncsiak.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!