Határtalan festészet

A Nagybányai Festőtelep képgyűjteménye például az említett akadályok miatt nem jutott el két budapesti kiállásra: novemberben a VAX művelődési központban, azt követően a MOM kulturális központban szerettek volna bemutatkozni, de a meghívásnak nem tehettek eleget.  „Egész évben a magyarországi galériákat jártuk a kiállítással, így jutottunk el az alkotásokkal Pécsre, Sopronba, Szombathelyre és Debrecenbe. Szeptemberben a kiállítás anyagát a nagybányai Gesztenye Napok tiszteletére hazahoztuk, de amikor újra ki akartuk vinni a képeket az országból, csak a magyar vámig jutottunk el” – részletezte a kiállítás-szervezés kálváriáját Véső Ágoston, a festőtelep vezetője. A kiállításra szánt 44 munkát a nyári festőtáborok résztvevői készítették, Európa hét államának művészei.

Folytatás az 1. oldalról
Míg korábban a Képzőművészek Országos Egyesületének (UAP) engedélyével vámmentesen vihették át az alkotásokat Magyarországra, ősszel a szövetség visszautasította a kérelmüket, arra hivatkozva, hogy az alkotók zöme külföldi, és nem tagja az egyesületnek. A Máramaros megyei művelődési felügyelőségtől kaptak ugyan kiviteli engedélyt a képgyűjteményre, de ez már a biztosíték befizetésére is kötelezte a kiállítás szervezőit – képenként 40-100 euró garanciát kellett volna a magyar vámhivatalnál kifizetniük. Ezt az összeget egy év múlva igényelhették volna vissza, miután igazolják, hogy a képek elhagyták az Európai Unió területét. „Egy év múlva már nem lesz vám Románia és Magyarország között, így a képek hazahozatalát nem tudnánk igazolni. Emiatt aztán úgy döntöttünk, hogy megvárjuk a január elsejét, attól kezdve nyugodtan mehetünk bárhová kiállítani” – fűzte hozzá Véső Ágoston.

Míves csempészáruk
A külföldi tárlatok terén Tolnay Tibor nagyváradi festőművész szerencsésebbnek mondhatja magát. Az ő képei jelenleg az észak-magyarországi Kisvárda galériájában tekinthetők meg – igaz, a kiállításra fondorlatos módon juttatta el a festményeket. „Éveken át úgy rendeztem a külföldi kiállításaimat, hogy egy magyarországi barátomhoz kiköltöztem egy-két hónapra, és ott festettem meg a 40-50 olajfestményt. Az idei kiállítások előtt erre nem volt alkalom, így a képek egy részét egy jó ismerősöm diplomata-útlevéllel vitte át Magyarországra. Segítségemre volt egy színtársulat is, amely vendégjátékra utazott ki, ők kellékként vittek magukkal tíz festményt; a többit meg darabonként, barátok, ismerősök révén küldtem ki” – összegezte a kisvárdai kiállítás előzményeit Tolnay. A festőművész szintén január elsejét várja, hogy a tárlat anyagát akadálytalanul hazaszállíthassa Nagyváradra.

Mobil ellenőrzés
Az uniós csatlakozás után várható állapotok azonban nem ígérnek határtalan szabadságot a képzőművészeti alkotások mozgásában sem. Sipos Jenő, a magyar vám- és pénzügyőrség szóvivője a Krónikának elmondta, hogy műtárgyak egyik országból a másikba való szállítása a továbbiakban is bejelentési kötelezettséggel jár a légiesített országhatárokon. „Több szempont szerint kategorizálják a műalkotásokat, így például külön vámiroda foglalkozik majd az ötven évnél régibb alkotásokkal, illetve a kortárs művekkel – fogalmazott Sipos Jenő. – De az uniós térségen belül az illető országok mobil vámegységei bármikor megállíthatják a képzőművészeti szállítmányokat, s ellenőrizhetik a művek eredetét és a célállomást igazoló iratokat.” A szóvivő szerint a csatlakozás időpontjáig Romániának is ki kell majd jelölnie azokat a vámállomásokat, amelyeken keresztül a képzőművészeti alkotások „utaztatása” zajlik.