
A Dahomey című dokumentumfilm kapta a legjobb filmnek járó Arany Medve-díjat, az alkotás 26 műkincs visszatérését követte nyomon Franciaországból Beninbe
Fotó: Berlinale/Facebook
A francia-szenegáli Mati Diop Dahomey című dokumentumfilmje kapta a legjobb filmnek járó Arany Medve-díjat a 74. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) szombat esti díjkiosztóján.
2024. február 25., 09:362024. február 25., 09:36
Az elismerést a nemzetközi zsűri elnöke, az Oscar-díjas, kenyai származású színész-rendező, Lupita Nyong'o nyújtotta át Mati Diopnak, a gyarmati időkben elrabolt benini bronzkincsek visszaszolgáltatásáról szóló alkotásáért – számolt be az MTI.
„Ahhoz, hogy újjáépítsünk, először helyre kell állítanunk, és ahhoz, hogy helyreállítsunk, igazságot kell szolgáltatnunk” – mondta Diop a díjátadó gála színpadán. A rendezőnő köszönőbeszédében – az este sok más díjazottjához hasonlóan – a gázai tűzszünetért is szót emelt.
a mai Benin és Nigéria területén található egykori Dahomey királyságból a 19. század végén.
A legjobb főszereplőnek járó Ezüst Medve-díjat Sebastian Stan román-amerikai színész vehette át a Berlinálén
Fotó: TIFF/Facebook
A legjobb mellékszereplő Ezüst Medvéjét pedig Emily Watson brit színésznő kapta a Berlinale nyitófilmjeként vetített Small Things Like These című ír-belga drámáért.
A legjobb forgatókönyvíró díját Matthias Glasnernek nyújtották át a Sterben című német filmért.
A zsűri nagydíjával Hong Szangszu dél-koreai filmrendezőt tüntették ki, az A Traveler's Needs című alkotásért, amelynek főszerepét Isabelle Huppert játszotta.
A zsűri díját L'Empire című sci-fi vígjátékáért Bruno Dumont vehette át.
A legjobb rendező Ezüst Medvéjét Nelson Carlo de Los Santos Arias kapta a Pepe című filmjéért; az alkotás narrátora egy olyan víziló szelleme, amelyet Afrikából szállítottak a kolumbiai drogbáró, Pablo Escobar állatkertjébe.
A legjobb dokumentumfilm díját Yuval Abraham, Basel Adra, Hamdan Ballal és Rachel Szor No Other Land című alkotása nyerte el, amely ciszjordániai palesztin falvak életét dokumentálta.
Yuval Abraham izraeli újságíró, a film társrendezője hozzátette: „Én izraeli vagyok, Basel palesztin. Két nap múlva egy olyan földre térünk vissza, ahol nem vagyunk egyenlők.” Kijelentette: „ennek az egyenlőtlenségnek véget kell vetni”.
A rövidfilmes mezőny Arany Medvéjét az argentin Francisco Lezama vette át Un Movimento Extrano című munkájáért.
A legjobb első film díját pedig Cu Li Never Cries című filmjéért a vietnámi Pham Ngoc Lan kapta.
A vasárnapig tartó 74. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon mintegy 300 filmalkotást láthatott a közönség.

Tarolt az Egy zuhanás anatómiája című film a francia Oscar-díjnak számító César-díj kiosztóján: a Justine Triet rendezésében készült lélektani krimit hat kategóriában díjazta péntek este a francia filmakadémia.

Christopher Nolan Oppenheimer című filmje kapta a fődíjak zömét a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) vasárnap esti londoni díjkiosztóján.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
szóljon hozzá!