Gróf Bánffy Miklós (1873 – 1950) polihisztor; író, grafikus, politikus, külügyminiszter még a régi magyar társadalmi és politikai elit reprezentánsa volt
Fotó: Wikipedia
Erdélyi magyar politikusok (1918–1989) – ez a témája a Korunk folyóirat legfrissebb, februári lapszámának – közölte a szerkesztőség. Az erdélyi magyar politikusok közül kilenc személyiség portréját ismerhetik meg az olvasók.
2025. február 05., 14:002025. február 05., 14:00
2025. február 05., 14:002025. február 05., 14:00
Amint a Korunk szerkesztőségének közleményében olvasható, az 1867 utáni békés félévszázadot 1914-től Erdélyben is rendkívül mozgalmas és sok szenvedéssel járó időszak váltotta fel. Az 1918 utáni negyedszázadban háromszor került sor impériumváltásra, majd az 1945 utáni fél évszázadban két rendszerváltásra.
Többek közt Bernády György, gróf Bethlen Béla és Király Károly portréját is ismerteti a Korunk folyóirat
Fotó: Korunk folyóirat
Ezek elsődleges okai minden esetben a nemzetközi viszonyok változásai voltak. Nem elhanyagolható szerepet játszottak azonban a változásokban részt vevő és azokat befolyásoló vagy befolyásolni akaró politikusok sem.
míg Apáthy István és Kós Károly a cím és rang nélküli polgári értelmiséget képviselték. 1945 után a régi elit minden befolyását és sokszor egzisztenciáját is elvesztette. Helyükbe a munkásság és a parasztság soraiból kiemelkedett értelmiségiek léptek.
A kilenc politikus élete és munkássága egyben az egész erdélyi magyarság 20. századi küzdelmeinek is tükre.
A Korunk szerkesztősége idei díját Kovács András művészettörténésznek, az Erdélyi Múzeum-Egyesület egykori alelnökének ítélte oda.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!