Gróf Bánffy Miklós (1873 – 1950) polihisztor; író, grafikus, politikus, külügyminiszter még a régi magyar társadalmi és politikai elit reprezentánsa volt
Fotó: Wikipedia
Erdélyi magyar politikusok (1918–1989) – ez a témája a Korunk folyóirat legfrissebb, februári lapszámának – közölte a szerkesztőség. Az erdélyi magyar politikusok közül kilenc személyiség portréját ismerhetik meg az olvasók.
2025. február 05., 14:002025. február 05., 14:00
Amint a Korunk szerkesztőségének közleményében olvasható, az 1867 utáni békés félévszázadot 1914-től Erdélyben is rendkívül mozgalmas és sok szenvedéssel járó időszak váltotta fel. Az 1918 utáni negyedszázadban háromszor került sor impériumváltásra, majd az 1945 utáni fél évszázadban két rendszerváltásra.
Többek közt Bernády György, gróf Bethlen Béla és Király Károly portréját is ismerteti a Korunk folyóirat
Fotó: Korunk folyóirat
Ezek elsődleges okai minden esetben a nemzetközi viszonyok változásai voltak. Nem elhanyagolható szerepet játszottak azonban a változásokban részt vevő és azokat befolyásoló vagy befolyásolni akaró politikusok sem.
míg Apáthy István és Kós Károly a cím és rang nélküli polgári értelmiséget képviselték. 1945 után a régi elit minden befolyását és sokszor egzisztenciáját is elvesztette. Helyükbe a munkásság és a parasztság soraiból kiemelkedett értelmiségiek léptek.
A kilenc politikus élete és munkássága egyben az egész erdélyi magyarság 20. századi küzdelmeinek is tükre.
A Korunk szerkesztősége idei díját Kovács András művészettörténésznek, az Erdélyi Múzeum-Egyesület egykori alelnökének ítélte oda.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!