Fotó: Facebook/Magyar PEN Club
Elhunyt életének 68. évében Szőcs Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, újságíró – közölte közösségi oldalán a Magyar PEN Club, amelynek 2011 óta az elnöke volt.
2020. november 05., 23:392020. november 05., 23:39
2020. november 06., 15:032020. november 06., 15:03
„Mély fájdalommal és megrendüléssel tudatjuk, hogy a Magyar PEN Club elnöke, Szőcs Géza költő ma este elhunyt. Emléke legyen áldott!” – olvasható a Facebookon közzétett bejegyzésben.
Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában Szőcs Gézára is kitért. A kormányfő a Telex.hu beszámolója szerint azt mondta, a főtanácsadó esete is mutatja, hogy a koronavírus súlyos dolog, bele lehet halni.
Szőcs Géza 1953. augusztus 21-én született Marosvásárhelyen. Kultúráért felelős államtitkárként dogozott 2010 júniusától 2012 júniusáig a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban, 2014 óta miniszterelnöki megbízott (főtanácsadó) volt kulturális kérdésekben.
Pályatársai, tisztelői búcsúznak a csütörtökön elhunyt Szőcs Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, újságírótól, korábbi kultúráért felelős államtitkártól.
Szőcs Géza (édesapja Szőcs István, újságíró, kritikus; édesanyja Márton Ráchel műfordító) a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen végzett magyar–orosz szakon 1978-ban. 1974–1977 között az Echinox című háromnyelvű diáklapot szerkesztette. 1977–1981 között az Igazság című napilap irodalmi munkatársa volt. 1979–1980 között Sütő András javaslatára egy évig Herder-ösztöndíjas volt Bécsben. 1981–1982 között Tóth Károly Antallal, Tóth Ilonával és Ara-Kovács Attilával szerkesztette az Ellenpontok című szamizdat kiadványt. Ennek következtében a Securitate többször is letartóztatta és bántalmazta. 2012-ben derült ki, hogy apja is a Securitate ügynöke volt, jelentett róla.
1985–1986 között a kolozsvári Irodalomtörténeti és Nyelvészeti Intézet kutatója volt. 1986–1989 között Genfben volt újságíró. 1989–1990 között a Szabad Európa Rádió budapesti irodavezetőjeként működött. 1989-től a Magyar Napló munkatársa lett. A romániai rendszerváltás után 1990-ben visszatelepült Kolozsvárra, ahol újságírói-szerkesztői munkája mellett politikai szerepet is vállalt: 1990–1991 között az RMDSZ főtitkára, 1991–1993 között politikai alelnöke volt. 1990–1992 között szenátorrá választották. 1992 óta az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó Kft. elnöke. 1992 óta a Magyar Szemle szerkesztő-bizottsági tagja. 1994-1996 között az Orient Express felelős kiadója volt. 1996–1998 között a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének elnökségi tagja lett. 1996–2000 között a Duna TV-t felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány (HTVKA) ellenőrző testületének tagja volt.
Fotó: MTI/Kollány Péter
Első verseskötete 1975-ben jelent meg Te mentél át a vizen? címmel, amely egycsapásra nemzedéke, valamint a romániai magyar költészet élvonalába emelte és meghozta számára az írószövetség díját. Ezt követték a Kilátótorony és környéke (1977) és a Párbaj, avagy a huszonharmadik hóhullás (1979) című kötetei, amelyek már az egyetemes magyar irodalom körében is ismertté tették nevét. Verseiben egyre nyíltabban fogalmazta meg az akkori romániai politikai gyakorlat által felszámolásra ítélt kisebbségi magyarság sorskérdéseit.
A kolozsvári egyetem Echinox című lapját szerkesztőtársával közösen nagy jelentőségű szellemi műhellyé formálta, majd 1977-től 1981-ig az Igazság című lap irodalmi munkatársa volt. A hivatalos kiadványok egyre erőteljesebb cenzúrázása miatt kísérletet tett a „második nyilvánosság” megteremtésére: 1981-ben az Ellenpontok című szamizdat egyik létrehozója és vezető munkatársa volt. Közben elnyert két külföldi ösztöndíjat: az egyik Bécsben a Herder-alapítványé, a másik a nyugat-berlini egyetemé volt. A romániai magyarság tűrhetetlen helyzetéről két beadványt készített a román kommunista párt Központi Bizottságához, majd 1985-ben másokkal együtt az ENSZ-hez fordult egy kisebbségi világszervezet létrehozásának javaslatával. Nem maradt el a diktatórikus hatalom válasza: letartóztatták, a kihallgatásokon súlyosan bántalmazták, menekülnie kellett, állástalan lett. Mindez magyar és nemzetközi tiltakozást váltott ki.
Szabadulása után is állandóan zaklatták a Securitate emberei és végül elüldözték az országból: Svájc 1986-ban a román hatóságok tudomására hozta, hogy amennyiben Szőcs Gézát kiengedik, biztosítja számára a menedékjogot. 1986 augusztusában Svájcban telepedett le. Az emigrációban tovább folytatta Ceaușescu-ellenes küzdelmét. 1990 márciusában, lemondva az emigrációban kiküzdött egzisztenciájáról, visszatért Kolozsvárra és bekapcsolódott a magyarság politikai életébe. Áprilisban az RMDSZ első kongresszusán megválasztották főtitkárnak. Vezetésével az RMDSZ a második helyet szerezte meg a parlamenti választásokon, de Szőcs Géza többször hangsúlyozta: az RMDSZ nem párt, hanem a nemzetiségi érdekek képviseletét vállaló szervezet, mely az egész román állami berendezkedés demokratikus átalakításához kíván hozzájárulni, hiszen a romániai magyarság legfőbb érdeke az, hogy demokratikus jogállamban éljen.
Szőcs Géza 1990 májustól 1992 októberéig a bukaresti szenátus tagja, frakcióvezető volt. Az RMDSZ második, marosvásárhelyi kongresszusán, 1991. május 26-án a szervezet politikai alelnökévé választották. Az RMDSZ 1993. januári brassói kongresszusán megvált e funkciójától és bejelentette: a belső harcokat megelégelve nem vállal tisztséget a szervezetben, majd 1999-ben kilépett. 1992-ben megalapította az Erdélyi Híradó nevű kiadót, amely egyebek mellett megjelentette az Orient Expressz című politikai magazint és egy új magyar nyelvű erdélyi napilap próbaszámait.
1993 és 2010 között kiadója és főszerkesztője volt A Dunánál című folyóiratnak, szerkesztőbizottsági tagja volt a Magyar Szemlének, 1996 és 2000 között a Hungária Televízió Közalapítvány ellenőrző testületének, 2008 és 2010 között a kuratórium elnökségének, valamint 1996 és 1998 között a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének elnökségének. 2010 júniusától 2012 júniusáig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára volt, utána általános kulturális ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott lett, 2014 óta miniszterelnöki megbízott (főtanácsadó) volt kulturális kérdésekben. 2015-ben és 2016-ban a milánói világkiállításért felelős kormánybiztosként is tevékenykedett és igazgatósági elnöke volt a találmányokat értékesítő Kárpátok-Alpok Zrt.-nek.
Szőcs Gézát 2013-ban Babérkoszorú-díjjal tüntették ki. 2015-ben Kossuth-díjat kapott az egyetemes magyar irodalmat erdélyi gyökereiből táplálkozó, egyedi stílusú művészetével gazdagító költői-írói alkotómunkája elismeréseként. 2020-ban a gróf Széchenyi Család Alapítvány a magyar dráma napja alkalmából a Széchenyi-örökség Okmánya elismerésben részesítette.
Erdélyi politikusok emlékeztek pénteken Szőcs Géza költőre, újságíróra és politikusra; a Kossuth- és József Attila-díjas alkotó csütörtökön este hunyt el 67 évesen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás