
Fotó: Napsugár/ Facebook
Életének 91. évében elhunyt Soó Zöld Margit kolozsvári grafikus, festő, illusztrátor, aki 1957-től nyugdíjba vonulásáig volt a Napsugár gyermeklap grafikai szerkesztője, illusztrátora – közölte a lap szerkesztősége.
2022. március 09., 12:372022. március 09., 12:37
2022. március 09., 14:332022. március 09., 14:33
Soó Zöld Margit Szolnay- és Munkácsy-díjas művész volt, 1962-től tagja a Romániai Képzőművészek Szövetségének és alapítótagja az 1994-ben újra alakult Barabás Miklós Céhnek. Tanulmányait a kolozsvári Képzőművészeti Főiskola festészeti szakán végezte (1950–56). Ifjúsági regényeket, meséskönyveket, versesköteteket, tankönyveket illusztrált lírai hangvételű, a tiszta rajz és a színek erejére építő szövegképekkel. Számos egyéni kiállítása volt 1958-tól, Legtöbbször Kolozsváron állították ki a munkáit, de Budapesten, Stockholmban, Sepsiszentgyörgyön is.
2020-ban a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK) állították ki alkotásait.
Amint az EMŰK honlapján szerepel, Soó Zöld Margit művészeti munkásságában markánsságra törekedett, a festészet felől közelítve az egyedi grafika felé. Egy életművön át kísérletezett a stílusjegyekkel, a különböző anyagokkal. Nagy, lendületes foltokból építkező, expresszív erejű munkáival párhuzamosan szürrealista-szimbolista lírával telített finom vonalú tusrajzokat is készített.
Témái a lehető legkézenfekvőbbek, az élővilág szereplői, a fák, gyökerek, virágok, madarak és a víz, az égi jelenségek, a felhők, kövek, valamint az emberi élet bonyodalmainak gyakran drámaian előadott, de a képi rendben harmóniába rendeződő történései. Tájkép átértelmezései az absztrakció határát ostromolják.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
szóljon hozzá!