Fotó: A szerző felvétele
2008. április 18., 00:002008. április 18., 00:00
Hubay Miklós Kolozsvárról érkezett a nagyváradi találkozóra, ahol fiatalokat is megszégyenítõ szellemi frissességgel, finom humorral és élettapasztalataiból merített bölcsességgel válaszolt beszélgetõtársai – Szilágyi Aladár, a Nagyváradi Ady Társaság elnöke és Szûcs László, a Várad folyóirat fõszerkesztõje – helyenként csak utalásszerû kérdéseire.
„A Rákóczi út 35/C-ben születtem. A kapu két oldalán volt két pincelakás, és a ház alatt folyt el a közeli festékgyár lilára színezett szennyvize. Halálfolyó volt az: egyik pincelakásban Berényiék éltek, akik közül szinte minden évben meghalt valaki” – idézte fel meghatározó gyermekkori élményét az író, akit a közeljövõben Nagyvárad díszpolgárává is avatnak. Mint elmesélte, késõbb Palotai Boris egyik könyvében találkozott „az udvaron keresztülfolyó lila víz” említésével, és ekkor derült ki számára, hogy a Palotai család szintén abban a házban élt.
Hubay családja Gyuláról költözött Nagyváradra, mikor édesapja a városban lett táblabíró. Az apa korai halála után nyomorba került a család, melyen csak az édesanya második házassága enyhített. A nagyváradi beszélgetésen a drámaíró elmondta: számára még eleven valóság az egykori ökumenikus Nagyvárad képe. Felidézte, a könyveket is itt szerette meg: Hegedûs Nándor hírlapirodájában Ibsent és Bernard Shaw-t olvasott, míg a régi múzeumba menekített könyvgyûjteményekbõl a magyar történelemmel ismerkedett. A beszélgetés során emlékezetbõl idézte Horváth Imre négysorosait, ismerõsként említette Márai Sándort, Illyés Gyulát, Cs. Szabó Lászlót. „A magyarság megosztott. Remélem, hogy egy-két drámámmal két-három órára feledtetem az emberekkel ezt a megosztottságot. A születésnapomon szeretettel köszöntöttek a szabadelvûek és egy szélsõséges lapban is szeretettel írtak rólam. Azt az egyetemességet, amely minden ember történetében érvényes, én a kétpólusú Nagyváradról hoztam” – vallotta Hubay Miklós.
F. N. L.
Hubay Miklós
A drámaíró, mûfordító, esszéista 1918. április 3-án Nagyváradon született, 1940-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán végez. 1940–42 között a Nouvelle Revue de Hongrie szerkesztõségi titkára, majd szerkesztõje, 1944–46 között Genfben újraalapítja és szerkeszti a Magyarországon idõközben betiltott folyóiratot, 1948-ban visszatér Magyarországra. 1974–88 között a Firenzei Egyetemen tanít, 1982-86 között a Magyar Írók Szövetségének elnöke. 2001-tõl a Magyar Mûvészeti Akadémia tagja. Fõbb díjai: József Attila-díj (1955, 1965, 1975), Kossuth-díj (1994), az Év Könyve Díj (1996).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok