Betiltástól a divattá válásig

„A könyvtár kopott, agyonlapozott Márai-kötetei jelzik, hogy az író Sepsiszentgyörgyön is rendkívül népszerű. Levelezése, naplórészletei, nyomtatásban meg nem jelent karcolatai ínyencségnek számítanak az irodalomtörténet iránt érdeklődőknek” – mondta Kiss Jenő. A könyvtárigazgató szerint azért esett a választás Máraira, mert az író munkássága 1989-ig háttérbe szorult, de az a tapasztalat, hogy az olvasók az elmúlt időszakban újra felfedezték műveit.
A vándorkiállításon mintegy 110 dokumentumot és fotókópiát mutatnak be. A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum közreműködésével létrehozott kiállításon Mészáros Tibor muzeológus, Márai-kutató kiemelte, hogy az író mindig hűséges maradt szülővárosához, Kassához, bár hosszabb ideig élt önként vállalt száműzetésben, akárcsak Mikes Kelemen. Kötödésének bizonyítéka, hogy minden települést Kassához hasonlított, mondván, hogy „vannak még szép és nagy városok, mint Kolozsvár és Nagyvárad”. Márait hazaárulónak bélyegezték, műveit tiltólistára tették, halála után viszont divatossá vált, és a színházak is sikerrel játszották a műveit. A muzeológus felelevenítette az író sepsiszentgyörgyi látogatását, amikor a Székely Nemzeti Múzeumban Gyárfás Jenő egyik festménye előtt eltöprengett polgári szármázásán, és gondolatait Csehy uram arcképe című munkájában meg is örökítette. Márai több mint negyven évi száműzetés után San Diegóban önkezével vetett véget életének, hamvait kívánsága szerint a Csendes-óceánba szórták. „Jeltelen sírján A kassai polgárok című művének jelmondata állhatna: Maradj hűséges Istenedhez, hazádhoz, és jellemedhez” – fogalmazott Mészáros Tibor. A magyar kultúra napja alkalmából szervezett rendezvénysorozat részeként a Márai-kiállításon kívül Vetési László, a református egyház szórványügyi előadója vetítőképes előadást tartott a műemlék épületekről Kiket adott az erdélyi szórvány az egyetemes magyarságnak címmel, majd Réti Balázs, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára adott zongorakoncertet.